Századok – 1935

Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513

542 FEHÉR GÉZA. [16] és Marquartnál is, de tulajdonképen csak azóta hat komolyan őstörténeti irodalmunkban, mióta Gr. Zichy István igyekezett megokolni s Hóman Bálintnál egészen kidolgozott formában megjelent. Marquart szerint Gardlzl szövege csak úgy érthető, hogy a magyarok a Don és a Kuban között laktak, tehát Gardizí Düba-ja Kübä-та javítandó. Ez a terület pedig a régi onogur föld. Onogoriának nevezi a Ravennai Geográfus is. Emellett ugyancsak a Ravennai Geográfus Libanios után azt mondja, hogy Onogoria halban gazdag, a magyarokról meg Ibn Rusta írja azt, hogy télen halászattal foglalkoznak. Tehát a magyarok onogurok.1 Munkácsi elfogadva Marquart feltevéséből annyit, hogy a magyarság Gardízi szerint a Don és a Kubán között lakott, azt mondja, hogy az onogurok és a magyarok két különböző nép, amelyek szoros etnikai, talán politikai kapcsolatba is kerültek, amelynek következtében a kisebb számú török onogurok a magyarokba olvadtak, átadva nekik nemcsak etnikumuk, kultúrájuk és török nyelvük sok elemét, de nevüket is. amelyen a nyugatiak megismerik a magyarokat.2 Marquart föltevése, amely egy értéktelen conjecturán alapult, nem igazolhatta a magyarok Don—Kuban közti szállását, még kevésbbé az onogur-magyar azonosságot. De helyesen látta Marquart s utána Munkácsi azt, hogy Al Bakrl. magyarjai a IX. század elején a Don és a Kuban között laknak.3 A magyarságot e területen Darkó Jenő igyekezett megtalálni a bizánci forrásokban. Annyit kétségtelenül sikerült megállapítania, hogy Bizáncban a VIII. században kétféle türkökről tudnak, a kazárokról és a magyarokról. T. i. a kazárok 626-i első szereplésénél azt olvassuk, hogy ToüpKoi ёк Tfjq éwag oüc; Xáíapen; óvo(uáIouaiv, tehát a keletről való türkök a kazárok. Ebből Darkó megállapítja, hogy ekkor a Maeotis és a Kaspi-tó közötti terület keleti részén lakó keleti türkökkel, kazárokkal szemben a magyarok a nyugati türkök.4 E tétel helyességét, mint ez adat közlésekor Moravcsik mondja5 (azóta Moravcsik újabb Nyugati 1 Marquart : Streifzüge 30—32, 161 skk., 44, XXV—XXVI., 505. U. Jb. IX. (1929) 90. 2 Munkácsi В.: Die Urheimat der Ungarn. KSz. VI. (1905) 201. 3 Munkácsi u. о. 213. V. ö. Westberg : Bull. Acad. St. Péterbourg. V. series. Vol. 11. (1899) 215. 4 Darkó J. : A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánci íróknál. Budapest, 1910. 42—45. 5 Moravcsik Gy. : Nikolaos Mystikos a ,nyugati türkökről', KCsA I. 157. V. ö. Czebe KCsA I. 306 skk. 1.