Századok – 1935
Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513
A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás. Pápay József emlékére. A világháború után a magyar őstörténetkutatás nagy eredményekkel gazdagodott. A nagy eredményekre természetesen még nagyobb feltevések épültek, amelyek azután újabb feltevéseket szültek. Az eredmények értékesek, a feltevések szellemesek, de egyik-másik már nem is az eredményeken, csak más feltevéseken nyugszik. A kérdések központjában a bolgár-törökség áll. Melich János néhány hazai helynév bolgár-török és bolgár-szláv eredetének kimutatásával, Gombocz Zoltán a magyar-bolgár kapcsolatok helyének megállapításával, Németh Gyula névmagyarázataival alapjait rakták le az újabb magyar őstörténetkutatásnak, amely ilyen alapokon bátrabban haladt a bolgár-magyar kapcsolatok, most már etnikai kapcsolatok megállapítása felé, s mind több eredményt ér el. Az új feltevések Gombocz egy igen fontos kis cikkének nagy eredményeket és sok termékeny gondolatot adó megállapításaiból rajzottak ki. Gombocz, igazolván azt, hogy a magyarságot az V. század közepe és a VII. század eleje között és pedig a Kaukázusban érte a legerősebb bolgár hatás, azt mondja, hogy „az a mélyreható nyelvi, műveltségi és etnikai hatás, amelyet a bolgárság az ugor-magyarságra gyakorolt, alig érthető máskép, mint ha feltesszük, hogy egy uralkodó bolgár-török réteg volt a magyarság igazi megszervezője, amely persze csakhamar éppen úgy beleolvadt a magyarságba, mint ahogy Asparuch bolgárjai beleolvadtak a szláv -ságba".1 Gombocznak erre az eredményére és feltevésére épült a Zichy—Hóman-féle feltevés, amely szerint a magyarság tulaj donképen azonos a bolgárok között emlegetett onogurokkal. Németh az onogur névnek a magyarok ,,*or|gur" nevével való azonosságának kimutatásával s az ugor-bolgár népek legősibb történetére vonatkozó feltevésével támogatta 1 Gombocz Z. : A bolgár kérdés és a magyar húnmonda. Magyar Nyelv. XVII. (1921) 15—21. Századok. 1935. (Pótfüzet.) 33
