Századok – 1935

Szemle - Piszker Olivér O. S. B.: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1873–83.). Ism.: Tóth László 491

SZEMLE. 491 század nagy telepítési akciói mögött meghúzódott-e nemzetpolitikai célkitűzés, bevezető soraiban céloz tárgyának mai vonatkozásaira. Külön is kiemeli, hogy modern eszméknek a XVIII. századba való visszavetítése téves megállapításokra vezethet. Tárgyválasztása azonban már magában véve is alkalmas arra, hogy a két század előtti telepítési politika egyoldalú megvilágításba kerüljön. Feltételezi, hogy — ha mellesleg is — lehettek ennek nemzetiségi determinánsai. Igyekezete oda irányul, hogy ezek legelső, halvány jelentkezéseit is napfényre hozza. Mint minden esetben, ha históriai folyamatok eredői közül egyet kiszakítva, behatóbban vizsgálunk, Sch. cikke is közel jár ahhoz a hibához, hogy a kiemelt részlet aránytalanul nagyobb jelentőségűnek tűnik fel az előadásban, mint valaha volt a valóságban. Keresve keresi a felvetett kérdés körébe eső jelenségeket, megnyilatkozásokat, melyek alapján arra az eredményre jut, hogy magyar részről a nemzeti érzésnek hasonlíthatatlanul nagyobb ereje és zártsága, német részről viszont a nacionalista gondolkodásnak a nemzettel szemben közömbös ideológiákkal való elfedeződése azt eredményezte, hogy a telepítések nemzeti, népi szempontból csak magyar részről jártak gyakorlati eredménnyel. Sch.-nak ezt az állítását, ismervén többek közt az ' Esterházyak tatakörnyéki, a Grassalkovichok gödöllővidéki telepítéseit, el nem fogadhatjuk. Sajnos, — mai szemmel visszapillantva mondjuk így —• korántsem áll meg az, hogy a magyar földesúri telepítésnek olyan prominens, magyar nemzeti, népi célkitűzései, vagy kiváltképen ilyen irányú gyakorlati eredményei lettek volna. Mivel Sch. cikkének nem magyarországi vonatkozású részét nem tudtam ellenőrizni, csak e restrinkció hangsúlyozásával merem állítani, hogy cikke addig, míg problémákat láttat meg és gondolatokat ébreszt, kitűnő, de mihelyt csak a népi politikai célkitűzések után nyomoz, egyoldalúvá válik. Kring Miklós. Piszker Olivér 0. S. В.: Вагокк-vlláír Gyóregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején (1743—83). Pannonhalma, 1933. 8° 80 1. A pannonhalmi bencés főiskola hallgatói magyar történelemből doktori tézisüket már hosszabb idő óta a katolikus restauráció nyugatmagyarországi történetéből választják. Ennek a programmszerű tudományos munkának az eredménye P. tanulmánya is. Munkája főként a győri püspöki és káptalani levéltár kiadatlan anyaga alapján készült s nagyon sok becses és a barokk katolicizmusra igen jellemző adatot hoz napvilágra. Feltűnő az erőszakos katolikus térítési törekvéseknek szinte teljes eredménytelensége már ebben a korban, a vegyes házasságok igen nagy száma, továbbá a zsidók aránylag nagyszámú katolizálása is. P. módszeresen dolgozza fel értékes anyagát ismétlések és felesleges kitérések nélkül. Irodalmi apparátusa is széleskörű s abban a protestáns egyháztörténeti irodalom is képviselve van. Kár azonban, hogy ezt inkább csak mellékes kérdésekben használja s így munkájának a katolikusokról szóló, érdekes adatokban bővelkedő fejezete csaknem kizárólag a katolikus szempontokat képviselő, tehát bizonyos mértékig egyoldalú, anyag alapján íródott. A történeti igazság lehető tárgyilagos megállapítása végett kívánatos volna tehát, hogy a kat olikus-protestáns kontroverziák tárgyalása esetéri a protestáns történeti irodalmat, sőt kiadatlan forrásanyagot is, aminek a használata aligha ütköznék nagyobb nehézségbe, az írók az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vonják kutatásaik körébe. A módszeres történeti kritikának ilyen széleskörű anyagra való kiterjesztése nagy mértékben emelte volna