Századok – 1935

Történeti irodalom - Refik; Ahmed: Hidžri onbirindži asirda Istanbul hajati 1000–1100. Ism.: Fekete Lajos 478

478 TÖRTÉNETI IRODALOM. testvér, aki később kivándorolva Itáliába, az umbriai Monteluco zárdájában élte le hátralévő napjait s itt is mondta tollba István barát különös történetét. De B. János emlékének is szentel a kódex egy fejezetet, mely bájos jeleneteket beszél el misztikus életéről, látomásairól s 1560 körül bekövetkezett haláláról. Végül nem mulaszthatjuk el utalni a kiadványnak a magyar filológia szempontjából való jelentőségére. A Franceschina' ugyanis teljes gyűjteménye a Szent Ferencről fennmaradt összes hagyományoknak, s e részben szoros tartalmi kapcsolatban állnak vele a Jókai-, Virginia- és a Simor-kódexek ; mivel pedig C. kimerítő jegyzetekkel szolgál az egyes hagyományok és legendák irodalmi elterjedését illetőleg, kiadványa nélkülözhetetlen segédeszköz lesz Szent Ferenc magyar legendáinak az új Nyelvemléktárban tervezett kiadása elkészítéséhez. Banfi Florio (Róma). Ahmed Refik : Hidzri onbirindzi açîrda Istanbul hajat! 1000— 1100. (Türk tärih endzümeni küllijäti, 20.) (Isztanbul élete a hidzret XI. századában 1000—1110 [ = 1592—1689]. A török történelmi társulat kiadványai, 20. szám.) Isztanbul, 1931, 8°, IX + 59 1. Ahmed Refik, a történelmi kutatásnak ez a legszorgalmasabb törökországi munkása, még néhai Karácson Imre ismeretségében kezdett érdeklődni magyar vonatkozású kérdések iránt. Eddig két kisebb kötetben közölt török forrásokból bizonyos török—magyar kapcsolatokra vonatkozó anyagot, nevezetesen II. Rákóczi Ferenc törökországi bujdosására és Kossuth Lajos emigrációjára (magyar ismertetésük : Levéltári Közlemények. III. 269. és V. 320. 1.), egy harmadik hasonlónak Ígérkező forráskötetet pedig Tököli Imre szerepléséről most készít sajtó alá. De jól ismerik őt Magyarországon túl a távolabbi Nyugaton is, egyéb munkái mellett főleg két olyan kiadványa révén, melyekről a magyar közönséget legalább pár szóval akár elkésve is tájékoztatnunk kell ; ez a két kiadvány ugyanis szintén olyan korból közöl ismeretlen iratokat, melyben a török és magyar történet szorosan egymásba kapcsolódik. A két kiadvány közül megjelenésének idejére nézve első volt a XII. Károly svéd király törökországi tartózkodására vonatkozó oklevélkiadás (Memälik-i 'osmânljede Demir-bas Sarl ['Vasfejű Károly az oszmán birodalomban'] Isztanbul, 1332 [1913/14]), mely mint első szám megnyitotta a török történelmi társulat önálló tárgyú füzeteit. Ebben A. R. a nagy svéd királlyal kapcsolatos iratokat két csoportban adja közre, előbb azokat, melyek Károly törökországi időzésével egy idejűek s főleg a svéd—orosz— török politikai viszonyra vonatkoznak, majd azokat, melyek arról szólnak, hogy a török kincstár által ez alkalommal kölcsönadott pénzeket a svéd állam mikor és milyen előzmények után fizette vissza. A közléseket a szakirodalom elismeréssel fogadta s a közelebbről érdekelt svédek számára Zetterstéen lefordította (a Le monde oriental XVI. évfolyamában, 1922) svédre.