Századok – 1935

Történeti irodalom - Oddi di Perugia; P. Giacomo: La Franceschina. Ism.: Banfi Florio 473

TÖRTÉNETI IRODALOM. 471) formák (vallás, nyelv, szokás, nemzet, állam, környezet stb.) hatnak egymásra, jutnak uralomra és adják meg egy-egy nyelv­sziget jellegét. Az alapformák érvényesülése, uralomrajutása tekintetében bizonyos rendszeresség tapasztalható, hasonló fel­tételek közt ható erők hasonló formaképződéshez vezetnek s így keletkeznek a nyelvszigettípusok. Ilyen alapforma pl. a vallás, amely sokszor az ugyanazon fajhoz tartozó, ugyanazon a nyelv­szigeten megtelepedett, de különböző vallásfelekezethez tartozó népközösségnek nemcsak a vallási formáit, egyházi szervezetét, szokásait határozza meg, hanem viseletét, életmódját, háztípusát, idegen kultúrhatások iránti fogékonyságát vagy konzervativizmu­sát, a környezethez való viszonyát stb. Általában három főtípust különböztethetünk meg : eredet-, környezet- és korszerinti típusokat. így pl. a körmöci német nyelvsziget sziléziai eredetű katolikus nyelvsziget, keletkezésének oka gazdasági ok, valószínű­leg földesúri alapítás a bányászat fejlesztése érdekében. Tele­pülési formája a jellegzetes Waldhufendorf néven ismeretes települési forma, földrajzilag védett helyzetben (geographische Schutzlage) van és a XIV. században keletkezett, tehát az öreg nyelvszigettípushoz tartozik. A nyelvszigettípusok összehason­lítása vezet az általános nyelvszigetrajzhoz mint a népiségtan résztudományához. K. könyve — ismételjük — a német nyelvszigetkutatással foglalkozik ugyan, de a tárgyalt kérdések és módszerek ráillenek más népek népiségkutatására is. A részletekben persze lesznek eltérések ; hiszen annyi nyelvszigete és annyi nyelvszigettípusa alig van más népnek, mint éppen a németnek. De azért nekünk is van éppen elég nyelvszigetünk, gondoljunk csak a határmenti tiszta és vegyes nyelvszigetekre, az erdélyi és a törökök kiűzetése után keletkezett nyelvszigetekre. Ha egyszer sor kerül ezek terv­szerű népiségkutatására, akkor K. könyvének nagy hasznát vehetjük, annál is inkább, mert a könyvben sok magyarországi utalás is van. Lux Gyula. Oddi (li Perugia, P. Giacomo: La Franceschina. Testo volgare umbro del secolo XV, edito per la prima volta nella sua intégrité dal P. Nicola Cavanna 0. F. M. I—II. к. Firenze, 1931. Leo Olschki Editore. 4°. XCVI + 527, 576 1., XXV táblával. A terjedelmes és jelentős kiadványokban bővelkedő ferences­irodalomban is kiemelkedő jelenség a „Franceschina", eredeti nevén „Specchio de l'Ordine Minore" közzététele P. Cavanna példás gondozásában, hisz a „franciskánus epopea" e talán leg­értékesebb forrása eddig csak kevés szaktudós előtt volt isme­retes, a magyar irodalomban pedig teljesen észrevétlen maradt. Nagy hiányt pótol tehát a kiadás, mely nemcsak abszolút becsénél fogva tarthat számot érdeklődésünkre, hanem sok magyar vonat­kozása miatt is. Ezért célszerűnek tartjuk a Franceschina be­hatóbb ismertetését, annál is inkább, mert csupán 350 példány­ban és 500 lírás bolti áron kerülvén könyvkereskedői forgalomba,

Next

/
Thumbnails
Contents