Századok – 1935

Történeti irodalom - Kuhn; Walter: Deutsche Sprachinselforschung. Geschichte; Aufgaben; Verfahren. Ism.: Lux Gyula 470

472 TÖRTÉNETI IRODALOM. talrnú fogalom. A félreértések és támadások oka rendszerint az, hogy ezeket a fogalmakat összezavarják. A nyelvszigetrajz nem önálló tudomány, hanem sok tudományágnak az összessége. A nyelvszigetrajz területe kiterjed a következő tudományokra : a földrajzra és annak résztudományaira mint a morfológiára, klimatológiára, növény- és állatföldrajzra, emberföldrajzra, talajtanra, kultúrföldrajzra, továbbá a fajok tanára (Rassenkunde), a néprajzra, nyelvtudományra, nyelvjárástudományra, a dűlőnév- és családnévkutatásra, a településkutatásra, a társadalomtudományra, statisztikára, a népességtanra (Bevölkerungskunde), a történelemre, az eredetkutatásra (Herkunftsforschung), a jogra, gazdaságtörténetre, az iskola-és egyháztörténetre, a művészet- és tudománytörténetre stb A magyar kutatót is közelről érdekelheti K. könyvének áz a része, amely felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekre a nyelvszigetkutatónak meg kell keresnie a feleletet. Részletesen kidolgozott módszert talál itt, amely a statisztikai adatok felkutatására, az adatok helyes kiaknázására és tanulságos következtetések levonására tanítja. Igen érdekes a nyelvszigetek forma változásairól szóló fejezet is. Az anyaországtól elszakadt ember magával viszi fajának jellegzetes vonásait, népének kultúráját, életközösségének életformáit. Mindezek az új környezetben erejükhöz képest kisugárzó hatással vannak a környező nép faji jellegére, kultúrájára és életformáira, de viszont éppúgy ki vannak téve az idegen nép hatásának is. A kölcsönös behatások folytán ezek a formák itt is, ott is változásoknak vannak alávetve. Ezeknek a formaváltozásoknak és formavándorlásoknak a kimutatása a nyelvszigetkutatás egyik legérdekesebb és legtanulságosabb feladata. Az anyaországtól elszakadt nép lelki világa rendszerint már a második nemzedéknél különbözik az anyaország népének lelki világától, s ez a különbség az idővel állandóan nő. Bizonyos alapvonások azonban állandóak. A kutató rendszerint csak a jelen állapotokat és formákat látja, ezek azonban mindig hoszszabb vagy rövidebb fejlődésnek az eredményei. A kutató feladata megállapítani az egyes kultúrformák időbeli, térbeli és tárgyi összefüggéseit, elterjedését. Módszere tehát a szellemtudományok ismert módszere, az összehasonlító történeti, tipológikus és a földrajzi módszer. Ezt a németek és újabban a szlávok igen kifejlesztették és ügyesen alkalmazzák a magyar nép- és kultúrtalaj rovására (Hóman, i. m. 240. 1.). A magyar nép- és kultúrtalaj -kutatónak éppen a megszállt területen lehet bőséges alkalma annak a megállapítására, milyen ellenálló erő, ill. befogadó hajlam nyilatkozik meg a különböző népfajoknál a különböző kultúrformákkal szemben. Ez a kutatás legnehezebb területe, de ez vezet legmélyebben egy nép belső életének a megismeréséhez. A különböző nyelvszigetek kutatáseredményének összehasonlítása révén jutunk el a nyelvszigettípusok megállapításához. A nyelvszigetek különböző okok miatt, különböző időben és különböző helyen keletkeznek. Mindegyiknél különböző alap-