Századok – 1935

Történeti irodalom - Kuhn; Walter: Deutsche Sprachinselforschung. Geschichte; Aufgaben; Verfahren. Ism.: Lux Gyula 470

TÖRTÉNETI IRODALOM. 471) történik valami, s ami történik is, azt a munkát sok esetben elavult felfogás és módszer jellemzi. Pedig elszakított területeink magyarságának népiségkutatása a magyarság egyetemes érdeke és sok tekintetben fontosabb és sürgősebb feladat, mint a csonka haza népiségkutatása, mert a megszálltterületi magyarság az elszakítás óta idegen népiségi hatások alá került, amelyek jogi viszonyait, nyelvét, kultúráját, szokásait, szóval egész lelki szerkezetét érintik, befolyásolják. A magyarság egyéni faji sajátosságának, testi és lelki életformáinak, sajátos anyagi és szellemi kultúrájának ismerete nélkül nem fejlődhetik ki a magyar népben az a belső ellenálló erő, amely egy nép fennmaradását a legnagyobb elnyomatás közepette is biztosítja. Az alábbiakban egy olyan munkára hívom fel a népiségkutatók figyelmét, amely a német nyelvszigetkutatás kérdéseivel foglalkozik ugyan, de azért egyetmást tanulhatunk belőle módszertani szempontból. A munka főleg nyelvszigetkutatás-módszertan, de felöleli a nyelvszigetkutatás történetét, feladatait és eljárásait is. Miután a német népiségkutatás és nyelvszigetkutatás olyan gazdag irodalmat teremtett, hogy elérkezett az ideje annak, hogy egy leendő nyelvszigettudomány, a nyelvszigetrajz (Sprachinselkunde) alapfogalmai tisztáztassanak, a szerző hozzáfogott a módszertani alapelvek kialakításához. Ez új tudományágnak a feladata a külföldön élő néptestvérek életviszonyainak, népiségformáinak kutatása és az eredmények beillesztése a belföldi népiségtudományba, végső eredményben pedig egy általános népiségtudomány kialakítása. A munka bevezető részeiben az alapfogalmak tisztázására és az új tudományág területének a megjelölésére törekszik. Az eddigi kutatásoknál pl. olyan fogalmak, mint nép és nemzet, határmenti, nyelvszigeti és szórványnémetség (Streudeutschtum), vagy nyelvszigeti és külföldi németség fogalmai nem voltak tisztázva és sokszor nyelvszigetről beszéltek ott, ahol külföldi németségről volt szó és megfordítva. Ugyanilyen zavarosak voltak pl. a néptalaj és kultúrtalaj (Volksboden, Kulturboden).fogalmai is, és ezek helytelen értelmezése és alkalm CLZÄSÄ szolgáltatott alkalmat nálunk is, másutt is sok félreértésre és támadásra. A néptalaj fogalmát a német népre vonatkozólag pl. Penck (Deutscher Volks- und Kulturboden. 1925, 62. 1.) így határozza meg : „Wo deutsches Volk siedelt, ist'deutscher Volksboden, da hört man deutsche Sprache und sieht deutsche Arbeit". A magyar népre ezt így lehetne formulázni : Ahol magyar nép települt, ott magyar néptalaj van, amely lehet magyar földön, amerikai földön stb. Kultúrtalaj pedig ott van, ahol egy nép jellegzetes kultúrája (pl. háztípus, viselet, útépítés, földmívelés, erdőgazdaság, monda stb.) van elterjedve. A néptalaj és kultúrtalaj területe fedheti ugyan egymást, de túl is léphetik egymás határait. A néptalaj és kultúrtalaj fogalmával szemben áll a nemzettalaj (Nationsboden) és az államtalaj (Staatsboden) fogalma. Az előbbi kettő tudományos, az utóbbi pedig inkább politikai jellegű és tar-