Századok – 1935

Történeti irodalom - Nadler; Josef: Das stammhafte Gefüge des deutschen Volkes. Ism.: Pukánszky Béla 466

466 TÖRTÉNETI IRODALOM. egészséges elvei érvényesültek", sőt az úrbériség megszűntetése, úgy, ahogy az a porosz magánbirtokokon lefolyt, európai viszonylatban is igen súlyos következményekkel : a földesurak megerősödésével és a parasztság elproletarizálódásával járt. Ez a példa is mutatja, hogy a magyarországi „földtehermentesítés" hatását a porosz analógia, „a nyugati országok gazdaságtörténetírása" (252.!.)—értsd: Sombart fejtegetései—alapján lemérni nagyon bajos, mert ezek a fejlődés általános irányát többé-kevésbbé felfedhetik ugyan, de a részleteknél — amilyen pl. a napszámosmunka visszaszorulása (25'5. 1.), — teljesen cserben hagynak. Ezen nincs mit csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy nálunk a fejlődés majdnem ellenkezője volt a porosznak : az abszolút kormány teljesen tönkretette a köznemességet azáltal, hogy a kárpótlásból csak jelentéktelen előleget folyósított, azt is későn, összegét pedig alacsonyan és átlátszó tendenciával (mely a királyim arisztokrácia támogatására irányult), csökkent értékű kötvényekben fizette ki s ha nagy előnyöket juttatott is a jobbágyságnak, ez kellő iskolázottság híján nem tudott velük élni. B. előtt is feltűnnek halványan a fejlődés ilyen körvonalai, amikor a jobbágyfelszabadítás következményeit vizsgálva, a külföldi analógiát a jobbágytelek értékének kiszámítása, az adóterhek és a hitelhiány kimutatása révén igyekszik biztosabb alapokra fektetni. Mindezt kellőképen kidomboríthatta s általában kerekebb, teljesebb képet adhatott volna, ha legalább Szekfű „Három nemzedék"-ét ismeri. Ha nagyobb olvasottsággal rendelkezik, akkor — egyebet nem említve — nem esik meg vele az sem, hogy a jobbágytelek holdját 1600 négyszögölesnek veszi s ezen a téves alapon végez széleskörű számításokat (260—61. 1.). A tudományos igénnyel fellépő munkákhoz szokott olvasónak fel fog még tűnni a lapalji jegyzetek hiánya s ami ezzel együtt jár : hogy a szerző mindössze öt esetben tartja szükségesnek lapszámokat is idézni. Annyit azonban készséggel elismer, hogy B.-ból nem hiányzott az igyekezet megbirkózni a nehéz tárgy -gyal, hogy a birodalmi tanács tárgyalásainak közlésével hasznos szolgálatot tett s hogy végül a nagy agrárreform hatásainak mérlegelésében elérte a bevezetésben megjelölt célt : „sikerült az általa tárgyalt problémáknak legalább egyes részleteit az eddiginél jobb megvilágításba helyezni". Wellmann Imre. Nadler, Josef : Das stammhafte Gefiige des deutschen Volkes. München, 1934. Verlag Josef Kösel & Friedrich Pustet. 8°. 206 1. (1 térképpel.) Ez a könyv célkitűzésében és megvalósításában csodálatosan egységes tudóspálya eredményeit összegezi. N. első írásaitól kezdve következetesen a német törzseknek és tájaknak a földrajzi, települési viszonyokból, történelmi hagyományokból adódó sajátos, egyéni vonásait kutatta főként a szellemi életben, e törzsi és táji egységek együttes szemléletéből a német irodalomtörténet hatalmas, újszerű szintézisét építette fel (Litera-