Századok – 1935
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428
440 MENDŐ], TIBOR. ezek miatt az eltérő esetek miatt kimondani, hogy a tájak ilyen sajátsága közömbös a település tömörülése szempontjából. Az eltérő esetek csak azt jelentik, hogy a falvakba tömörülést önmagában előmozdító ezen tényező mellett az adott tájban ós adott korban jelen volt egy vagy több olyan fizikai vagy emberi tényező is, amely megint csak önmagában a szórt települést mozdítja elő. Egyik esetben az előbbi, másikban az utóbbi tényező mértéke a nagyobb. A francia geográfusnak azonban legtöbbször formai szempontból van aggálya az ilyen megkülönböztetésekkel szemben. Ezért nem beszél szívesen például a fizikai tényezők koronkint változó értékeléséről sem. Különösen figyelemreméltó azonban Demangeon pozitív állásfoglalása a birtoklásmód szerepe tekintetében és határozott negatív állásfoglalása az etnikus hagyományokkal szemben,1 utóbbi főleg azért, mert a francia felfogás általában hajlandó arra, hogy az etnikus hagyományt száműzze a település jelenségeit magyarázó tényezők közül. Akadnak ugyan, akik az etnikum immateriális komplexumát igyekeznek összetevőire felbontani s azok közül kiválogatni a materiálisakat, legtöbben azonban minden olyan településjelenséget földrajzilag érdektelennek tartanak, amelyben túlnyomókig az etnikum játssza a főszerepet. Minthogy pedig a francia etnográfusok is csak kivételesen foglalkoznak a település jelenségeivel, a település problémakörének tekintélyes része, éppen az, amiben a népit erősen hangsúlyozó német tudomány annyira gazdag, végkép veszendőbe megy. Részben ezért hiányzik a francia tudományból úgyszólván teljesen a település morfológiája, főleg a mikromorfológia, amihez pedig a német tudományban az etnográfusoktól művelt „Hausforschung" és a több oldalról munkábavett „Flurforschung" már eddig is rendkívül értékes anyagot gyűjtött össze. Demangeon idézett dolgozatában, de másutt is a településformáknak — akár a falvak, akár a házak alaprajzformájának és egyéb morfológiai sajátságának — csak azok a részletei kerülnek egyáltalán szóba, amelyek a gazdasági, általában az anyagi élettel valamilyen okozati összefüggésben állnak. Az idézett tanulmány is csupán három falu-alaprajztípust hajlandó megkülönböztetni, aszerint, hogy a település helye hogy viszonylik a művelt földek fekvéséhez (village à champs assolés, v. à champs contigus, v. à champs dissociés). Mint ahogy ez a dolgozat is csak a mezőgazdasági népesség településének bizonyos problémáival foglalkozik és a település vizsgálat alá vett sajátságait még leginkább a birtoklás módjával tudja legszorosabb kapcsolatba hozni, így válik általában a gazdaságföldrajz egyik részletévé az „habitat rural" problémájává zsugorodott településföldrajz. Ha tehát a történész a francia földrajzban településtörténeti anyagot keres, a tá j -1 Bár természetesen ezzel kapcsolatban Meitzennek a kelta magános településekről vallott nézeteivel hadakozni 1927-ben már kissé idejét mult.
