Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

GAZDASÁG- ÉS TELEP í; LÉSTÖRTÉ N ET. 519 a földrajzi tényezőkben kizárólag fizikai miliőtényezőket, tehát materiális, a történeti tényezőkben az akaratban gyökerező, tehát immateriális rúgókat sejtetnek.1

Minden attól függ, hol állunk meg az okfejtésben : ott-e, ahol Demangeon, aki kimondja, hogy Páris világvárossá való fejlődését nem nagyszerű fekvésének, helyzeti energiáinak köszönheti, hanem annak, hogy a francia uralkodók székvárosukká választották, mert Páris emelkedése szorosan összefügg fővárosi rangjával2

, vagy pedig ezen a közvetlen okon túlmegyünk s a francia királyok elhatározását nem tekintjük tovább már nem elemezhető, egészében a földrajz határain kívül eső és következményeiben megmásíthatatlan immateriális oknak. Némileg világot vet a francia földrajzban uralkodó felfogásra és rendszerezésmódra A. Demangeonnak „La géographie de rhabitat rural" című tanulmánya is,3 amelyben a szerző elsőnek kísérli meg az eddigi településföldrajzi kutatások eredményeinek az egész Földre kiterjedő áttekintését. A dolgozat tulajdonképen csak azzal a kérdéssel foglalkozik, hol tömörül a mezőgazdasági népesség zárt falvakban, hol él szétszórt településformában és mi a magyarázata a két különböző településmódnak. A feleletet r'igy igyekszik megtalálni, hogy külön-külön sorra veszi azokat a tényezőket, amelyeknek szerepe lehet a település tömörülésének kétféle módjában. Egymásután szól a természeti feltételekről (ezeken belül a domborzat, a felszín vízrajzi viszonyai, a vízszükséglet kielégítésének lehetőségei kerülnek sorra), a szociális állapotokról (a primitív társadalmi szerkezet, etnikus hagyományok, a biztonság szükséglete, a földbirtokrendszer), a birtoklás módjáról (nomád földmüvelés, földközösségi birtoklás, vetéskényszerrel kapcsolatos tagosítatlan egyéni birtoklás, szabad és specializált gazdálkodás). Természetesen kiderül, hogy mindegyik tényező bizonyos mértékig kedvez a két településmód egyikének, de mindig akad példa, ahol ugyanaz a tényező éppen a másik településmóddal együtt van jelen. Az eredmény tehát negatív, de ez előrelátható is volt, a probléma ilyen megfogalmazása mellett. Éppen mert még ilyen aránylag egyszerű jelenség is, hogy a népesség falvakban vagy szétszórtan él-e, több tényező együttműködésének eredménye, minden a tényezők tájankint és koronkint változó arányától függ. Természetesen helytelen dolog lenne azt állítani, hogy vízáteresztő mészkőből felépült térszínen a kevésszámú forrás mindig falvakba tömöríti a népességet, mert hiszen olyan forrásokban szűkölködő mészkővidéket is ismerünk, ahol a lakosság szétszórtan él. Ám épp olyan helytelen lenne 1 Csodálatos, hogy ez az egészen naiv megkülönböztetés még olyan egyébként széles látókörű munkákon is végigvonul, mint Febvre, L. : La Terre et l'évolution humaine, Introduction géographique à l'histoire c. könyve. A megjelenés időpontja (1922) ugyan némi mentségül szolgál. 2 Demangeon, A. : Paris la Ville et sa Banlieue. Paris, 1933. 3 Annales de Géographie, XXXVI. (1927), 1. és 97. 1.