Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

GAZDASÁG- ÉS TELEP í; LÉSTÖRTÉ N ET. 433 zár ki, tekintet nélkül arra, hogy azok minden vonatkozása, minden szempontból való vizsgálata összeegyeztethető-e a tudomány eredeti célkitűzésével vagy sem. Éppen ezzel magyarázható a monográfiák igen tetszetős formai kerekdedsége — amit sokan tévesen „logikus" felépítésnek neveznek, holott attól merőben különbözik —, de egyúttal szempontok szerinti heterogenitása, szerkezetük lazasága, á tudomány elvi szempontok alapján — és logikusan csak ezek alapján — szigorúan megszabható határainak tudatos és ismételt átlépése. A tartalmat tehát a mindennél többre becsült formai kerekdedség és világos áttekinthetőség kedvéért inkább a konvenció, mint a logika szabja meg. Melyek a francia táj monográfiáknak a gazdaságtörténészt is érdeklő problémái? Elméletben ugyanazok, mint bármely más emberföldrajzi monográfiáé : a múlt gazdasági életének mindazok a jelenségei, amelyek valamilyen formában a jelenlegi gazdasági életben is észlelhetők, vagy annak valamilyen sajátságát megmagyarázzák. A jelenlegi gazdasági élet problémái bizonyos tények alapos megismerése után, ezekkel a tényekkel kapcsolatban merülnek fel. A mezőgazdasági életnek például ilyen puszta tényei : a termelés és fogyasztás adatai. (Mit, hol, mekkora területen, milyen gazdasági eszközökkel és felszereléssel, milyen technikai eljárással és módszerekkel, milyen mennyiségben termelnek és fogyasztanak ; milyen terményből mennyi a felesleg és mennyi a hiány, hol a felesleg piaca, illetve a szükséglet beszerzési forrása, milyen utakat és eszközöket használ a termékek cseréje?) A birtokmegoszlás. (Nagy- és kisbirtokok aránya, a különböző nagyságkategóriákhoz tartozó birtokok száma, terjedelme és térbeli elhelyezkedése ; a népesség számszerű és térbeli megoszlása birtokának nagysága szerint.) A népesség szociális helyzete. (Saját birtokukon gazdálkodók, bérlők, gazdasági cselédek, napszámosok.) A birtoklásmóddal kapcsolatos határbeosztás. (Földközösségi: vetéskényszeres-tagosítatlan, tagosított egyéni.) A táj gazdasági kihasználásának mértéke. (A különböző intenzív vagy extenzív termeléságak területi aránya : szőlők, kertek, szántóföldek, legelők, kihasználatlan területek terjedelme és elhelyezkedése.) A népesség településviszonyai, főleg a népesség térbeli elhelyezkedésének — falvakba tömörülésének vagy tanyákba való szétszórtságának — a birtoktestek elhelyezkedésével, a határbeosztással, általában a gazdaságilag művelt területtel kapcsolatos sajátságai. Mindezek, éppúgy mint a gazdasági élet egyéb ágainak, például az iparnak nyers tényei, éppen a hozzájuk kapcsolódó problémák tisztázása során válnak földrajzi anyaggá. Ilyen probléma mindenekelőtt a felsorolt tények egymásközötti összefüggése, a közöttük fennálló oksági kapcsolatnak vagy kölcsönös függőviszonynak megállapítása. A geográfusnak természetesen ezt is fel kell derítenie, ha azt más még nem tette meg ; igazi feladata azonban az, amihez feltétlenül földrajzi képzettség Századok. 1935. IX-X. 28