Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

434 ILENDÖL TIBOR. szükséges : kibogozni a táj különböző fizikai sajátságainak szerepét a fentebbi tények adott állapotában. De a magyarázat ezzel még mindig nem teljes : meg kell vizsgálni a környező vagy távolabbi tájak hatását, amelyet mint fogyasztók, mint terményszállítók vagy mint versenytársak gyakorolnak ; illetőleg ennek a hatásnak megint rendkívül bonyolult, fizikai és emberi tényezőkre szétbontható problémakomplexumát. Végül mindig maradnak még hézagok : tények, amelyeket csupán a mult ismerete magyarázhat meg. A francia regionális monográfiákat jellemzi — ellentétben az emberföldrajz másutt szokásos elhatárolásával —, hogy nemcsupán ilyen, a jelen ismerete alapján kellően meg nem érthető jelenségek megmagyarázása céljából nyúlnak vissza a múltba, hanem legtöbbször rekonstruálni igyekeznek az összes fentebb felsorolt gazdasági jelenségeknek és tényeknek múltbeli állapotát : időkeresztmetszeteit és folytonos fejlődését egyaránt. Ennek a törekvésüknek megvalósításában legfeljebb az adatok hiánya szab határt, nem pedig a tárgykör szándékos korlátozása. Ebből a szempontból tehát a francia geográfusok nagyobb munkát végeznek el, mint amennyit a földrajz valódi célkitűzése, a jelenlegi állapotok értelmezése megkövetelne : a gyakorlatban, a monográfiákban a múltnak a mai állapotok megértéséhez szükséges, tehát földrajzilag is jelentős tényeit a földrajz számára közömbösek bevonásával elmúlt korok teljes állapotrajzává kerekítik ki. így ugyanazoknak a problémáknak figyelembevételével, teljesen hasonló elvek szerint rajzolják meg a monográfiák szerzői a jelenkor és valamelyik, esetleg több elmúlt kor gazdaságföldrajzi képét. Ezt a franciák annyira földrajzi feladatnak tekintik, hogy akárhány geográfiainak nevezett dolgozatot találunk, amely csak egyetlen ilyen múltbeli időkeresztmetszetet tár elénk, például valamelyik tájnak csak a XVIII. századi mezőgazdasági földrajzát.1 A monográfiákban ilyen gazdaságföldrajzi ,,tableau"-k 1 G. Lsfebvre több, mint ezeroldalas munkája (Les paysans du Nord pendant la Révolution française, Paris— Lille, 1923.) Nord département mezőgazdaságának forradalomkori állapotát rajzolja meg. Ma ezen a területen főleg a közepes nagyságú, életképes parasztbirtok uralkodik. Mellette aránylag kevés bérletbe adott nagybirtok hirdeti a mult emlékét. Ezt a mai helyzetet a forradalomkori, azt közvetlenül megelőző és követő gazdálkodásmód, agrárszociális viszonyok és birtokmegoszlás pontos ismerete magyarázza. A szerző ezeket kutatta ki, kiemelve azt a különbséget, amely területének két tájegysége : Flandria lassú folyóktól öntözött agyagos síksága, Cambrésis és Hainaut mély völgyekkel szabdalt sziklaplat ója között mutatkozott a XVIII—XIX. század fordulóján. Amott intenzív mezőgazdasági termelés, rendkívül változatos növényi kultúra, istállózó állattenyésztés, amit a közeli iparos és kereskedővárosok biztos piaca is magyaráz ; emitt a hagyományos háromnyomásos gazdálkodás csaknem kizárólagos búza- és zabtermeléssel és az ugaron folyó legeltetéssel. Kevés a kereskedelmi növény, sok a gyapja miatt tenyésztett juh. A birtokviszonyokat tekintve, az előbbi vidéken