Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

GAZDASÁG- ÉS TELEP í; LÉSTÖRTÉ N ET. 429 Ezek az először feltárt adatok többé-kevésbbé feldolgozva beleépültek a monográfiákba, igen sok esetben azonban feldolgozásuk módja olyan, hogy a történész szinte kész, nem pedig valami számára idegen foglalatból előbb kihüvelyezendő anyagot kap. Amennyire túlméretezettnek tekinthető a francia tudománynak ez a gyakorlatban tárgyi teljességet és kerekdedséget célzó rendszerezése tisztán földrajzi szempontisói, hiszen az eredmény asszimilálatlan idegen anyaggal terhelt, a szintézisnek csupán alacsonyabb fokát képviselő, az elméleti célkitűzést meghazudtoló kevéssé homogén szerkezet, ugyanannyira gyümölcsöző a szomszédos tudományok, így a gazdaság- és településtörténet szempontjából. Bátran állíthatjuk, hogy olyan jelentős gazdaságtörténészek, mint például Marc Bloch vagy Henri Sée nagyobb korokat és nagyobb területet, esetleg az egész francia mezőgazdaság történetét átfogó szintéziseiben földrajzi táj monográfiák anyaga szolgáltatja nem egyszer a legbecsesebb építőköveket. Sőt a gazdaságtörténet mint öntudatos történeti diszciplína inkább csak ezekben a tág perspektívájú összefoglaló munkákban testesül meg igazán, minthogy az ezeket előkészítő aprólékos kutatómunka részleteredményei ha nem is mindig földrajzi monográfiákban látnak napvilágot, akkor is legtöbbször a földrajz és történelem határterületén dolgozó kutatók munkájának gyümölcsei. Ilyen esetben a szerző céhbeli hovátartozása bizonytalan, de munkájáé nem kevésbbé. Lehet, hogy egy geográfus készülő táj monográfiájának adalékait bocsátotta közre,1 lehet — s ez is igen gyakori —, hogy a szerző a gazdasági élet kutatójának vallja magát, aki tehát nem történetet vagy földrajzot művel, hanem a gazdasági élet jelenségei térben és időben egyaránt érdeklik. Iskolázottság és érdeklődés valóban annyira elmossa a határokat ebben a problémakörben, illetőleg a kutatómunkának ezen a fokozatán történet és földrajz között, hogy a rövidebb lélekzetű dolgozatok egész seregét még a szabatos osztályozást annyira tiszteletben tartó francia bibliográfia sem tudja hová sorozni s vagy „Géographie et histoire" cím alatt könyveli el, vagy aszerint utalja a földrajzi, illetőleg történeti munkák közé, hogy szerzőjük általában inkább geográfusnak vagy történésznek tekinthető-e. A történet és földrajz kölcsönös penetrációja azonban ezeken a jobbára gazdaságtörténeti adalékokat egyszerűen publikáló vagy még inkább ideiglenes szintézisben egyesítő, egyetlen részletkérdést megvilágító dolgozatokon 1 Mint pl. Tulippe, O. : De l'importance des exploitations agricoles au IXe siècle dans l'Ile-de-France című dolgozatában, ahol a Páris környékén művelés alatt álló földterület terjedelmét, a mezőgazdasági üzemek számát, a művelt földek térbeli elhelyezkedését ós azok művelőinek településhelyét rekonstruálja a Saint-Germaindes-Prés apátság egykorú regisztere alapján. (Annales de Géographie, XL. (1931), 307. 1.) Ugyanilyen jellegű Sclafert, Th. : Sisteron au début du XVIe siècle d'après un cadastre című cikke. (LT. a. XXXVII. <1928.), 167. 1.)