Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

430 ILENDÖL TIBOR. kívül — mint említettük — tapasztalható a szintézis magasabb fokán, az előbbi részletmunkák eredményeire építő földrajzi táj monográfiákban, de nyomai észlelhetők a történész magasabb­fokú szintézisében, az összefoglaló gazdaságtörténeti munkák­ban is. Az ilyesféle munkák legtöbbször szerzőik földrajzi érzé­kéről és érdeklődéséről tanúskodnak. Henri Sée az európai nagy­birtok jelenlegi elterjedésének magyarázatát keresve1 hangoztatja, hogy a nagybirtok késői fennmaradása a balti tartományokban (Holsteintől-Livoniáig) kapcsolatban áll azzal a körülménnyel, hogy ezek a területek voltak a XVII—XVIII. században Európa gabonában szűkölködő tájainak magtárai, a gabona kivitelre való termelésének lehetősége pedig a földbirtokosokat a nagy­birtoknak és a parasztság kötött helyzetének minden áron való fenntartására bírta. Hogy azonban éppen ezek az aránylag köze­pes termőképességű területek válhattak az exporttermelés szín­helyévé, annak magyarázata szerinte a Balti-tengerbe ömlő s a szárazföld belsejét mélyen feltáró nagy folyók párhuzamos rend­szere s az az előny, amit ez a hidrográfiai adottság biztosított a gabonaszállítás számára az akkori fejletlen szárazföldi közle­kedés idején. Korábban, míg Európa nyugatibb tájain nem nőtt meg a népsűrűség, nem volt szükség ezeknek a keletebbre fekvő tájaknak feleslegeire, később, a XIX. században a szárazföldi közlekedés megj avulásával viszont versenyképtelenné váltak az egyébként termékenyebb magyar, oláh, orosz területekkel szemben. Szűkebb tárgykörű dolgozatok is azt bizonyítják, hogy nem­csak a geográfus rendelkezik történeti képzettséggel, hanem a történész is birtokában van a szükséges földrajzi ismereteknek. Dartigue-Peyrou Béarn XVI. századi állapotáról írt nagy mun­kájának első két fejezetében, amelyek a tájról, a lakosságról és Béarn állammá alakulásáról szólnak, lépten-nyomon egy föld­rajzilag jól iskolázott szerző fejtegetéseivel találkozunk.2 Ez az érem egyik nagyon sok tanulságot rejtő, bár a történészt talán kevésbbé érdeklő oldala : földrajz a történelemben. Csupán egy példát említek még annak igazolására, mennyire szorosakká váltak a kapcsolatok éppen a földrajz közvetítésével tájrajzi és történeti kutatómódszerek között s mennyire szokásossá vált ma már egy és ugyanazon probléma megvilágítására egyiket a másikkal ellenőrizni. A francia Alpok gazdasági életének igen súlyos problémája az elerdőtlenedés. Az erdőknek az elmúlt száza­dok folyamán történt kipusztításával legtöbben a havasi pásztor­kodást vádolják. Egy botanikus, Lenoble, ezt cáfolni igyekezett s érv gyanánt többek között felemlítette, hogy a múltban a mainál jóval kisebbszámú állatot legeltettek az Alpokban, hiszen például a francia forradalom korától a világháborúig jelentékenyen 1 Sée, H. : Esquisse d'une histoire du régime agraire en Europe aux XVIIIe et XIXe siècles. Paris, 1921. 2 Dartigue-Peyrou, Ch. : La Vicomté de Béarn sous le règne d'Henri d'Albert (1517- 1555). Publications de la Faculté des Lettres de l'Université de Strasbourg, Fasc. 67., Paris, 1934.

Next

/
Thumbnails
Contents