Századok – 1935
Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428
Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban. A francia emberföldrajz, amely mind az általánosabb érvényű tételek felállítását, mind pedig a nagyobb területekre kiterjedő szintézist ma még inkább a jövő feladatának tekinti s egyelőre beéri azok előkészítésével, keletkezésétől a mai napig főleg a regionális monográfiákban jutott szóhoz. Az előkészítő munka legcélravezetőbb formája valóban kis tájegységek gondos tanulmányozása, fizikai és emberi jelenségek kapcsolatainak olyan szűk keretek között történő elemzése, amelyeken belül még egyetlen kutató át tud mindent tekinteni. Ez biztosítja a többféle, egymást kiegészítő és ellenőrző kutatásmódszer révén a megállapítások megbízhatóságát, ezenkívül azonban a szemlélet egységét és ezen át — legalább is elméletben — a tájat összetevő tényezők súlyarányának, a táj földrajzi értelemben vett egésze szempontjából való fontosságának helyes felismerését is. Ez óv meg egyik vagy másik jelenségcsoport jelentőségének túlértékelésétől, tehát attól, hogy a földrajzinak szánt monográfia végül is rosszul sikerült vagy felemás geológiai, botanikai, történeti vagy szociológiai tanulmánnyá váljék, vagy egymástól függetlenül dolgozó specialisták kezén ilyenek mozaikjává hulljon szét. így a legtöbb francia regionális monográfia kis tájak teljes földrajzát tartalmazza, felépítését tekintve pedig a fizikai és emberi jelenségek külön-külön elvégzett analízisét, majd összefüggéseik kikutatását az eredmények szintézise követi. Nem tárgykör szerinti (fizikai földrajzi vagy emberföldrajzi), hanem területi szintézis ez : eredményei látszólag és közvetlenül nem általános diszciplínákat, hanem a leíró földrajzot, a tájak ismeretét gazdagítják. Hatalmas anyagot, óriási adattömeget olvasztanak eggyé ezeknek a terjedelmükben is tiszteletet parancsoló többszáz, néha majdnem ezeroldalas munkáknak, többnyire doktori értekezéseknek a szerzői. Ha az anyag kiválogatása és asszimilációja, tehát a szintézis jól sikerül, az a földrajz számára nyereség, a gondos analízis azonban ezenfelül a szomszédos tudományokat is megajándékozza eredményeivel. Vonatkozik ez a gazdaság- és településtörténetre is, amelyről ez alkalommal megemlékezni óhajtunk. A legtöbb földrajzi monográfia tárgya olyan táj, ahol település- vagy gazdaságtörténész még nem dolgozott, ahol tehát minden ilyenféle adatot is a geográfusnak kellett összegyűjtenie.