Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

A PIETIZMTTS MAGYARORSZÁGON. 427 doxia értelmi kultúrája ellen küzdött, neveltjei a XVIII. század második felében az érzelem fellendülő irodalmi kultuszában a felvilágosodás túlzó racionalizmusát támadják meg. A magyar szépirodalom művelése még sokáig a nemesség kezében volt A pietizmustól legjobban befolyásolt polgárság csak a romantika korában kezd érvényesülni. A XVII. században a kialakuló írói tudat nyomában elszaporodnak a magyar önéletrajzok is.1 Legátfogóbban Bethlen Miklós önéletírásában (1710) nyilvánul meg a polemikus-dogmatikus kor ellenzéke. A felvilágosodás egyik sarkalatos alapelve, a kereszténység felekezeten felüli, végső lényegének keresése korán megnyilvánult nála. Nem a humanista-racionalista indítékok, hanem mély keresztény békeszerető áhítata váltja ki belőle e szavakat : „Üljön össze szeretettel a keresztény világ, vetkőztesse ki a religiót abból a cicomás, kendőzött, pézsmázott maga találmányi köntöséből, azaz : vegye el tőle, amit maga hozzáadott, viszont adja vissza azt neki, amit róla levont, az igaz szeretetnek és alázatosságnak fejér candida köntösét : mindjárt feltalálja a Krisztus mátkáját, az első ecclesia religióját". A lélekelemzés augustinismusa legmélyebben Rákóczi Ferenc Önvallomásaiban jut kifejezésre. A XVII. és XVIII. századi vallásos emlékiratokat könnyen minősíti irodalomtörténetírásunk pietista jellegűeknek,2 noha sokban a vallás csak mint központi érzés nyilvánul meg, anélkül, hogy tipikus-pietista színezetük meglenne. Ezek az önvallomások azonban nagyrészt még a polemikus világ termékei. Bethlen Kata (1700—1759) nagyfokú felekezeti türelmetlensége — mely még máshitű gyermekeinek halálát is óhajtatja vele3

— eleve idegenné teszi számára a pietizmus sajátos felfogását, bár kétségtelen, hogy az érzelmi vallásosság hangulatában él és korában az elmélvülő áhitat legeredetibb református kifejezője. A polemikus irodalom művelésétől fordul Arndt felé báró Petrőczy Kata Szidónia. A legszebb kifejezési formát az ő lírájában találja meg az „Igaz Kereszténység" áhítata. Szent-Iványi Béla. 1 Máté K.: A magyar önéletírás kezdetei. Minerva Könyvtár 6. Bp., 1927. 2 Kemény K. : Erdélyi emlékírók. Cluj-Kolozsvár, 1932. Erdélyi Tudományos Füzetek 47. 3 Széki gróf Teleki József özvegye, Bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése. Közreadta Szádeczky-Kardoss L. Bp., 1922, 31. 1.