Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 alattvalóinak adója alkotta, vagyis a Grundherr, az adóztató földesúr. Érdekes, hogy a szökések esetében a formulát csaknem mindig használja az oklevél, míg az elhurcolási esetekről szólva, jóformán kivétel nélkül mellőzi azt. A terhes földbér elől szökő jobbágy legfőbb bűne éppen, hogy e bért nem fizette le, a panaszttevő „Grundherr" ezt hangsúlyozza tehát ; a robotoltató földesúr pedig, amikor jobbágyait tőle elhurcolják, nem a földbér le nem fizetését emeli ki panaszában, hanem az elhurcolt jobbágyok számát és az elhurcolás idejét,1 Az abductio legtöbbnyire „circa festum Petri et Pauli apostolorum", vagy „in estate, videlicet tempore messis", azaz nagymunka idején történik.2 A „Grundherr" és „Gutsherr", az adóztató és robotoltató földesúrnak a költözési jog szabadságára gyakorolt befolyása további vizsgálatának szükségességére ezzel talán eléggé világosan rámutattam. Természetesen az urbáriumok s általában az egyes birtokokra vonatkozó összes adatok, a törvény intézkedései s más tényezők beható mérlegelése szükséges ahhoz, hogy a további kutatásoknak eredményei kellő alapot nyerjenek. * Végül befejezésképen röviden vizsgálat tárgyává szei-etném tenni a már többször említett formulát, mely 1514-ig hol egyszerűbb, hol bővültebb, hol meg igen terjengős, a speciális viszonyokhoz mért alakban jelentkezik. A formula gerince : „non habita licencia nec iusto terragio deposito". Kissé már bővebb alak : „non habita licencia, nec iusto terragio deposito, aliisque debitis suis minime persolutis". Igen szabatos az 1405. évi TI. dec. 14. cikkének fogalmazása, mely a szabad költözés feltételéről szólva, kijelenti, hogy a jobbágyok „habita licencia instoque terragio et aliis debitis eorum persolutis et expeditis, liberam, tutarn et omnimodam moraturos se transferendi liabeant facultatem". Az említetteken kívül, ezek különféle bővítéseképen, igen terjengős formulákkal találkozunk még ; felsorolásukat mellőzhetjük, mivel lényegükben az egyszerűbb fogalmazatoktól nem különböznek. E formula első feljegyzése az 1298 : 70. törvénycikk,3 1 Ezekre példák e dolgozat 404. 1. 1. jegyzetében felsorolt esetek. 2 Pl. Sztáray-oklt. I. 358. 1. 3 1298 : 70 : „Item quilibet rusticus sen iobagio alicuius nobilis si voluerit de possessione domini sui, habita licencia et msto ac consueto terragio sui persoluto ad possessionem alterms nobilis,