Századok – 1935
Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390
KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 Csaknem teljesen azonos tartalmú oklevelünk van 1358-ból Nagy Lajostól.1 A birtok ekkor már Tamás fiáé, Komorói Jánosé. Lajos király is különös oltalmába veszi a birtokot s szintén meghagyja a nemeseknek, hogy a földbért lefizető és engedélyt nyert jobbágyaikat szabadon bocsássák Komoródra. Itt már a másik két birtokról nincs szó és a mentesség sem négy, hanem csak három évre szól. A másik két birtokot nyilván sikerült ekkorra betelepíteni ; Komoród sem lehetett már annyira puszta, legalább is erre enged következtetni a mentességi idő rövidebb volta. Ilyesféle birtokmegtelepítési oklevelet, amilyenek különben e korból igen nagyszámban maradtak reánk, Komoródra vonatkozólag nem is ismerünk s biztosra vehetjük, nem is adtak ki többet. A középkor viszonyait szem előtt tartva, egy-egy birtok megtelepítésénél a birtokot környező terület jön elsősorban tekintetbe, bár igen messzi vidékekről lefolyó telepítésekre is találunk nagyon érdekes példákat. E folyamat megindítását szolgálják azok az oklevelek, amelyek „ad possessionatos et iobagiones habentes nobiles" vannak intézve s amelyek a megtelepülőknek néhány évi mentességet biztosítanak.2 Ott, ahol a környező vidék sűrű lakosságú s a megtelepítendő birtok jó eredményekkel kecsegtet, e folyamat simán minden súrlódás nélkül megy végbe. így történhetett Komoród mellett 1327-ben említett másik két szabolcsi birtok Bodony és Sólymos esetében. Ott azonban, ahol vagy gyér lakosságú a környék, vagy magának a birtoknak földje sovány, vagy általában fekvése rossz, e népességkiegyenlítődési folyamat soha nem ment zökkenők nélkül. Nem tudjuk, hogy milyenek voltak Komoród mezőgazdasági viszonyai a középkorban, de hogy nem a környező vidék gyér lakosságában rejlett lakottá válása lassúságának oka, azt a későbbi évekből ismeretes adatok is bizonyítják. 1364-ben a birtok akkori tulajdonosa, Komorói Jakab Szabolcs és Bereg megye közös generalis congregatióján panaszt emelt Kont Miklós nádor előtt, hogy egy jobbágya ,,non recepta sua licencia, nec terragio suo persoluto", Várdai Domokosnak a szomszédságban fekvő Litke nevű birtokára szökött. A jobbágynak öt ökre azonban előbbi sessióján, Komoródon maradt. Várdai Domokos kárpótlásképen az öt ökörért a panaszos komoródi jobbágyaitól 25 sertést 1 U. o. III. 136. 1. 2 így Sztáray-oklevéltár I. 167. 1. Századok. 1935. IX—X. 26
