Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

4D2 KRING MIKLÓS. hajtott el, „omni sine lege". Várdai tagadta, hogy a jobbágy elszökésében bármi része is volna s azt állította, hogy a 25 sertést azért vitte el, hogy ezzel a jobbágyot magához kösse. Erre Kont nádor az egri káptalanhoz utasította, hogy ott tegye le az esküt ártatlanságáról.1 Még ebben az évben kelt az az oklevél, mely szerint Kont nádor Várdai Domokost az egri káptalan előtt letett esküje alapján az ellene emelt vád alól felmenti.2 Nyilvánvaló tehát, hogy a jobbágy saját jószántából szökött meg, sőt esetleg kért is engedélyt az eltávozásra s nem Várdai Domokos érdeke volt Litkére hurcoltatása. Komoródi Jakab hamis váddal élt, hogy a jobbágyot, kit jogosan nem tarthatott vissza, valamiképen visszaszerezhesse. A komoródiak további viszályairól nincsenek értesü­léseink, de maradtak fenn oklevelek, amelyek Komoród másik birtokoscsaládjának, a csicseri Ormósoknak hatalmas­kodásairól szólanak a Kisvárdai családdal szemben. így 1378-ban azt halljuk, hogy csicseri Ormós Pál Kisvárdai Domokos Litke nevő birtokának határait pusztította.3 S hogy az efféle hatalmaskodásokról mit kell tartanunk, arra vonat­kozólag érdekes felvilágosításokkal szolgál Nagy Lajos egy 1351. évi oklevele, amely Farkaslyuki János panaszáról szól Vesszős mesterrel szemben.4 Vesszős fanmlusaival és jobbágyaival először egy farkaslyuki, majd egy heténvi jobbágyát fogatta el a panaszosnak, végül pedig egy famulu­sát támadta meg a nyilt úton és raboltatta ki. Mindezzel meg nem elégedve, „de die in diem" uszítja embereit Farkas­lyukra és Hetényre s hordat el velük onnan barmokat s más értéktárgyakat azzal a nyilvánvaló szándékkal, ,,ut desolari et depopulari possint" a két birtokot. Legérdeke­sebb a vád két utolsó pontja, mely szerint Vesszős Farkas­lyuki János jobbágyait azzal a fenyegetéssel űzte el, hogy lia birtokáról el nem távoznak, fejükre gyújtja házukat. És aligha tévedünk, ha hozzátesszük, hogy azzal a szán­dékkal cselekedett így, hogy az innen elszökött jobbágyokat saját birtokain telepítse le. Az a hihetetlen sok hatalmaskodás, melyeknek regisztrá­lásával e századok oklevelei telve vannak,_ túlnyomó részben amellett szólanak, hogy a lakatlan vagy a szükségletekhez mérten gyér lakosságú területek benépesítésére a szomszédos területek jobbágyfeleslege nem volt elég. 1 Zichy-okmánytár III. 252. 1. 2 U. о. III. 270. és 271. 1. 3 így pl. Zichy-okmánytár IV. 18, 33 stb. ... 1. 4 U. о. II. 458. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents