Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 A magyar jobbágyság szabad költözési jogáról az alábbi sorokban foglalt néhány megfigyelés olyan forrásgyűjtés alapján vettetett papirra, mely a teljességtől igen távol áll. Mivel azonban e körben belátható időn belül a teljességet megközelítő anyaggyűjtést, sajnos, nem végezhetek, úgy gondoltam, hogy eddigi igénytelen észrevételeim közzé­tétele nem lesz teljesen indokolatlan és hiábavaló dolog. * Acsády ,,A magyar jobbágyság története" című munká­jában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a magyar jobbágyságot Nagy Lajos kilencedtörvénye tömörítette tulaj donkép véglegesen egységes társadalmi osztállyá.1 E fel­fogással szemben már előbb is és azóta is hangzottak el ellen­kező vélemények, újabban elsősorban Mályusz Elemér és Lederer Emma tanulmányai mutattak rá nyomatékosan arra, hogy a középkori magyar társadalom struktúrája mily kevéssé ismerte a rendiséget annyira jellemző osztály- (rend-) elkülönítő választófalakat, különösen a társadalom legfel­sőbb és legalsóbb rétegeiben.2 Az alábbi két oklevélrészlet enumerációját is csak ennek a megállapításnak szem előtt tartásával érthetjük meg. Zsigmond 1393-ban a péesváradi konventet bizonyos hatalmaskodás megvizsgálására küldi ki, melyet János bátai apát követett el ,,per . . . universos hospites seu populos de . . . villa Zeremlyen" ; a vizsgálat megejtéséről számolva be, a konvent már jobbágyoknak nevezi a királyi oklevél hospeseit : a király elé idézi „pre­scriptos iobagiones annotati domini abbatis".3 1391-ben a pécsi püspök hatalmaskodott „missis Andrea de Food dicto de Mohach necnon Iohanne magno de kulked ciuibus ceterisque populis et iobagionibus suis in eadem Mohach commoranti­bus".4 Példáinkból, melyeket tetszés szerint szaporíthatnánk, az tűnik ki, hogy, ha nem is tekintették teljesen azonos 1 I. m. 137. 1. Szerinte a kapuadó indította meg a főbb elemeiben már meglévő jobbágyintézmény összekovácsolódásának folyamatát, melyre azután a zárókövet a kilenced behozatala tette le (127. 1.). A jobbágysággal kapcsolatban, korára és felfogására jellemző módon ' osztályokról, sőt osztályharcokról beszél (már az 5—6. lapon). 2 Mályusz E. : Geschichte des Bürgertums in Ungarn. (Viertel­jahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. XV. k. 356. skk. 1.) U. a. : Az 1498. évi 41. törvénycikk. (Századok, 1930. 809. skk. 1.) Lederer E. : A legrégibb magvar iparososztály kialakulása. (Századok, 1928. 492. skk., 633. skk. 1.) ' 3 Zichy-Okmánytár IV. 519. 4 U. o. 556. 1. '

Next

/
Thumbnails
Contents