Századok – 1935
Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390
Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről. (Adatok és 'problémák.) Középkori történetünk egyik kutatója e messze tűnt időket a ma problémáihoz viszonyítva mindinkább halványuló háttérnek nevezte.1 Ez a halavány, az aktualitásokhoz mérten jelentősége vesztett háttér behatóbb vizsgálódásra nem egyszer a terra incognita fehér foltjaiba vész. Az idő haladásának természetes fakító és jelentőségmorzsoló hatása csak részben magyarázhatja a szüntelenül súlytalanodé múltnak e fehér foltjait, a kései magyar középkor különösen társadalmi és gazdasági vonatkozásainak felderítetlenségét. Több joggal hivatkozhatunk e téren kutatómódszereink fejletlen voltára és anyagkiaknázásunk elégtelenségére. Ez utóbbi körülmény különösen a XIV. század második felét és a XV. századot illetőleg szembeszökő. A kiadatlan oklevelek tízezrei éppúgy gördítenek szinte leküzdhetetlen akadályokat az átfogóbb tanulmányok, mint a részletkérdések vizsgálata elé. Alig van olyan munka, mely az említett időszak keretén belül a rendelkezésre álló forrásanyag teljes feldolgozásával dicsekedhetnék. Mivel pedig a teljes anyaggyűjtést méltán tekintik a tudományos gondosság első feltételének, csak természetes, hogy a források egybehordásánalnagy nehézségei következtében a Mohácsot megelőző két évszázad szociális történetének problémafelvetése igen szegényes. Problémák felvetése nélkül azonban a történettudomány éppen úgy nem fejlődhetik, mint kellő forrásanyag hijján. Sokszor éppen az anyaggyűjtés közben felvetődő kérdések időnkénti tisztázása és megbeszélése vezet a forráskiaknázás munkájának megkönnyítésére. A tudományban végleges megállapítások nincsenek. Ezért álszeméremnél és a felelősségvállalás megkerülésénél gyakran nem egyéb az a hivatkozás, amely a tudományos munka teljes stagnálását a megingathatatlan eredmények elérhetetlenségével igyekszik magyarázni. 1 Deér J. : A magyar—horvát államközösség kezdetei. Jancsó Benedek Emlékkönyv. 97. I.
