Századok – 1935
Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt 39
A MAGYAR NEMESI BIRTOK ELADÓSODÁSA 1848 ELŐTT. 45 azonban a legritkább esetben sikerült elérnie forgótőke és hitelhiány következtében.1 A mezőgazdasági válság az egész magyar gazdasági élet középponti kérdésévé avatta a hitelügyet. A magyar földbirtok hitelszükségleteit és hitelviszonyait a dekonkjunktura gyökerében átalakította. A régi hitelforrások, rokonok, magánszemélyek, egyházi vagy világi alapítványi pénzek, a helytartótanács kezelésében lévő alapítványi pénztár az inflációból súlyos veszteségekkel kerültek ki és az egyre fokozódó hiteligényléseket nem tudták többé kielégíteni.2 Széchenyi hatalmas agrár-programmja, melyet a ,,Hitel"-ben fejtett ki, minden vonatkozásában felölelte a hitelkérdés egész komplexumát és javaslatainak szerves reform keretében a mikéntjére is rámutatott. Ami azonban Széchenyi grandiózus elgondolásában egyik zárókő lett volna, t. i. a váltótörvény, azt az egészből kiszakítva, az összefüggések mellőzésével, kellő előkészület nélkül léptette életbe az 1840. országgyűlés. Amint azt ugyancsak Széchenyi jellemezte, egyedül a „vox populi" követelésének kielégítésére, a pusztulás felé sodorva azokat, akiken segíteni volt hivatva. A törvény életbelépett hitelintézetek nélkül, fejlesztve az uzsorát, ahelyett, hogy azt korlátozta volna. Kiszolgáltatta az adóst a harmincas évektől kezdve a régi hitelező helyét elfoglaló spekulánsoknak, kiknek működése most már a lehető legkárosabban érvényesült a törvény által kiszélesített területen. A váltótörvény a hitelviszonyokat teljesen átalakította, az adóst pedig végrehajtási rendelkezéseivel megfosztotta a nemesi kiváltságaiból eredő jogorvoslattól. Az új törvény néhány város nagykereskedőinek érdekeit szolgálta, ahelyett, hogy -— mint Széchenyi írta a „Kelet Népében" — a földbirtokost ajándékozta volna meg mindenekelőtt valódi hypothekával, amely maga után nem mesterkélt, de valódi közgazdaságot vonna. A mezőgazdaság, legbensőbb jellegének elhanyagolásával, három hónapra szóló váltóhitelt nyert. A kötelezvényre szóló kölcsönzés formáját pedig, amely legtöbb esetben néhány esztendőre szólt, a váltótörvényben a végrehajtás rendkívüli gyorsaságát biztosító rendelkezés mindjobban kiszorította. Most már a rövid 1 U. о. „Hitelhiány, amely a termények valódi becsét leszállította." 1843. évf. 2. sz., vagy „Ez amaz jóllétünket embrióban tartó hijány, amelyben minden gazdasági romlásunk, pusztulásaink és veszedelmeink nagyrészint vannak lesülyesztve." Kémlő, 1836. évf. 57. sz. 2 Iványi-Grünwald i. m. 64. és 145. 1.
