Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

34 SZENT-IVÁNYI BÉLA. tischer Lehrgrundját, jellemzően pietista függelékkel „von allerley andächtigen Seufzern" (Brieg, 1681). Spener nyomán kárhoztatja a tudálékosságot és bensőséges vallásosságot sürget. Énekeskönyvei már nem találhatók. Verses imakönyvében (Geistliche-Himmels-Leiter. H. п. 1706)1 a pietisták által kedvelt Heinrich Müller énekeit magasztalja. Énekeskönyveinek címeiben is Müllert követi. Gyakran idézi Angelus Silesius és Paul Gerhardt verseit. A nyolcvanas években hat esztendőt ismét Modoron töltött el. Unokatestvére, a selmeci Pilarik István (l(i47—1710) száműzetéséből már 1677-ben visszatért. Spener elvei erősen befolyásolták. 1683-ig Léván működött, majd Selmec német lelkésze lett. 12 éves lelkészi működése alatt felhasznált szentírási és egyéb iratokból vett texusait magábafoglaló Zwölf Jährige Evangelisch- und Epistolische Kirchenarbeit Von Anno 1678 bis 1690 (Dresden, 1691)2 című munkájának első részét, a tipikusan pietista Tugend Schule-t Spenernek ajánlja meleg és elismerő szavakkal.3 A kegyesség gyakorlásának (a 2. rész címe is ez) és Spener nyilt elismerésének e könyv az első dokumentuma. Munkájával nem akar tápot adni a szabadon választandó texusok híveinek és az előszóban számos érvet hoz fel az istentiszteleteken szigorúan betartandó szentírási részek hasznáról. Pilarikot 1704-ben a bányai kerület szuperintendensévé választotta. Az új irány terjedésének valószínű nagy kárára 1710-ben meghalt. Míg Pilarik István a Haliéból hazakerülő fiatal újítóknak az őket elítélő rózsahegyi zsinaton nyiltan nem száll védelmére, miután valószínűleg nem ismerte elveiket, a száműzetéséből 1683-ban visszatérő puchói lelkész, Major Pál felismeri az ifjabbakban elvbarátait. Az őket fenyegető Kermann Dániel megválasztása ellen — valószínűleg ismerve ortodox elveit — tiltakozik és Rózsahegyen melléjük áll.4 A hazai ortodox egyház ellen irányuló első pietista támadás a protestánsok magyarországi üldözését tárgyaló exuláns irodalomból ered. Günther András (1634—1709), 1671-ben száműzött szepességi káposztafalvai lelkész .a szepességi ortodox lelkészi kart támadja meg 1675-ben Gründlicher 1 R. M. K. III. 4570. 2 R. M. K. III. 3682. 3 „Dem weitberühmten Theologo, meinem in Christo hochzuehrenden Herrn Vater und gross-geneigten Gönner zu einer zwar geringen, doch wohl meinenden Dankbezeigung wegen vieler Verpflichtung." 4 Pilarik István levele Blasiushoz. 1706. ápr. 30. ; Stromp J. t Magyar ev. egyli. eml. Bpest, 1905.