Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 35 Bericht, wie und warum Christus aus Ungerland weichet című röpiratában.1 A szepességiek cáfolóirata (Vertheidigtes Guttes Gerüchte Derer aus der Ober-Ungarischen Graff-Schaft Zipsz., unschuldig ins Elend getriebenen Diener Christi, 1676) is felismeri, hogy Günther olyanokkal vádolja őket, amiket az újítók „koholnak" újabban az igazi ortodox hit védői ellen. A Spener fellépésének évében lefolyt vita a Szepesség élénk német kapcsolatainak, friss szellemi életének jellemző dokumentuma. 1707-ben kiadott munkájában (Handleitung zur höchst nötigen und unablässigen Übung des wahren Christentums)2 már programmszerűen hirdeti a pietizmus szellemében való megújhodást. Tótnyelvű irodalmunk első Spenert követő kátéját az 1675-ben nápolyi gályákra hurcolt, majd onnan Németországba menekült Simonides János (fl708) írta hazatérte után. (Wysvetleni krestiansheho Uceni. Zittau, 1704.)3 Száműzetése után Breznóbányán, Radványban és Besztercebányán működött.4 Lang Kristóf magyarországi exuláns ismeretlen helyről és időből származó levele igen jellemző az ortodoxia külsőségeitől elkedvetlenedett száműzöttek Francke iránti figyelmének felébredésére. Előkelő támogatóitól hallott Francke felől, mint Spener követőjéről, ezért ír neki. „Titkos követőim vannak és a pietista nevet is megkaptam. Szaporítsa meg az Isten a megszenteltek számát és pusztítsa el a keresztény ceremóniákkal és külsőségekkel leplezett pogányságot."5 A pietizmus előfutárjának tartott misztikus elmélkedők is megtalálták korán magyar közvetítőiket. A XVII. század hetvenes éveiben fordította le Heinrich Müller egyik munkáját a Szelepcsényi-féle vallásüldözések előtti idők utolsó dunántúli superintendense, Szenczi Fekete István Lelki nyugosztaló órák (Lőcse, é. n.)6 címen. A Spener által mozgalmának megindítójaként ünnepelt Arndt magyarra való fordítását a magyar szellemi életben még eddig kevés szerepet játszó női lelkek hívták életre. Apafi Mihály nejének, Bethlen Kata fejedelemasszonynak orvosdoktora, Huszti Mihály a „Méltóságos Asszony akaratjából" fordítja a Keresztényi jóságos cselekedetekkel 1 R. M. K. III. 271.7. 2 R. M. K. III. 4190. 3 R, M. K. III. 4489. 4 Szinnyei J. : Magyar írók Élete és Munkái ; Pukánszky B. : i. m. 5 Levele Franckehoz. Francke-hagyaték. Staatsb. Berlin. 6 R. M. К. I. 1601. 3*