Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 31 hetett az erkölcsi süllyedés sem. Protestáns egyháztörténetírásunk számos példával igazolhatja, hogy a századforduló prédikátorainak erkölcsi színvonala süllyedést mutat. A városok nagyrészt idegenből importált papjai sokszor mutatják a hivatalnokpap típusát, mint például a Pozsonyban rangvitákba keveredő Aulber János és Segner Ádám. A szervezetlen, korlátozó erőket nélkülöző egyházban a szükséges felügyeletet és ellenőrzést a lélek mélyébe oltott áhitat adhatta csak meg. Ezt az igazi lelkipásztori hitet találták meg sokan a pietizmusban. E körülményben gyökeredzik a pietizmus egyik fontos vonzóereje magyar közvetítői számára. Mindenesetre a ,,szív vallásosságának" a kor hangulatában jelentkező követelménye megfelelő lelki feltétellel rendelkezik nálunk is. Ismeretes, hogy a háborúk borzalmai az emberiség vallásos életére befolyást gyakorolnak. Az emberietlenség szörnyűségeit átélő lélek önmagát is részesnek érzi azok felidézésében ; az élet értéktelenségét tapasztalja és ha könnyen elveszthető élete mégis megmarad, magasztosabb célokra szánja. Ezek a lelki élmények felkeltik a bűntudatot, a tudatos megtérés vágyát : az érzelmi vallásosság fő indítékait. A világháború friss élménye után megérthetjük ezt az egyébként még pszichológiailag alaposan fel nem dolgozott lelki folyamatot.1 A XVIII. század elejére a Thököly—Rákóczi harcokban a Eel vidék és Dunántúl is éppen elég szenvedésen ment keresztül. Míg a küzdő felek a hősiségben, a harc mámorában vagy rombolásban élték ki magukat, a polgárság körében kifejlődhetett az a lelki attitude, mely az előbb vázolt lelki folyamat előkészítője lehetett. A kis gyermekeit és beteg feleségét otthon nélkül hagyó, erdőkben bujdosó, száműzött és üldözött prédikátorok lelkében a szenvedés könnyen kivirágoztathatta az érzelmi vallásosság alapmotívumát, a misztikus Isten-közelség érzetét. Az új irány elterjedésének szempontjából jelentős körülmény, hogy a pietizmus házi áhítata, egyetlen lényeges szembeszökő külsőséges megkülönböztetője a német egyházban, nálunk a kényszerítő erők következtében régóta megszokott magán vallásgyakorlat révén egyáltalában nem tehetett elidegenítő hatást. A hazai evangélikusság kulturális vezetőrétege, a városi polgárság itt is keresztülment azokon a változásokon, melyek-1 Érinti e problémát : Bornkamm, H. : i. m. ; Holl : Die Bedeutung der grossen Kriege für das religiöse und kirchliche Leben innerhalb des deutschen Protestantismus. H. n. 1917.