Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

32 S ZENT-IVÁN УI BÉLA. ben a szellemtörténet szociológiai szemlélete a pietizmus számára fontos előkészítő pszichológiai momentumokat lát. A török hódoltság idejében a meg nem szállott területeken, kiváltságaik teljében, a városok aránylag gazdagok, sokat utazgató polgárai tehetősek voltak. A kereskedelem, ipar és bányászat növelte anyagi erőiket, míg a nemesség folyvást gyengült. A Lipót-féle abszolutizmus alatt azonban még eme viszonylagos virágzásuk is véget ért. Bekövetkezett nálunk is a polgári rendnek az a hanyatlása, mely a harmincéves háború után Németország anyagi ügyeinek szabad vezetéséről leszorult polgárságában a szubjektivizmus termékeny humuszát termelte ki. III. Károly alatt a népesedés, gazdagodás csendes folyamata indult meg. Az erős központi hatalom mellett a gazdagodó polgárság csak szellemi téren fejtheti ki aktivitását. Az elhanyatlás elmélyülő áhítatában megújuló vallásos élmény ad irányt érdeklődésének. A munkából, takarékosságból és józan erkölcsösségből összetett polgári életfelfogás utilitarizmusa révén is a pietizmus praktikus vallásos célkitűzéseihez vezeti. A hazai pietista irodalom ajánlólapjain szereplő gazdag adakozó polgárok nevei igazolják legjobban e folyamat meglétét. Az egyház működését bénító hatósági intézkedések szinte lehetetlenné teszik, hogy az egyházi tekintélyt igénylő ortodox elvek irányában keressen aktív vallási érdeklődésének terepet. Pszichológiai előfeltételek és külső kényszer kedveznek annak, hogy a pietista életforma szerint a hétköznapi munkából kiemelkedő ünnepi istentisztelet helyett megszentesüljön a hétköznapi munka és szüntelen istentiszteletté magasztosuljon a bensőségesen áhítatos polgári élet. A kegyesség gyakorlásának hirdetői, a vallásos élet súlypontjának erkölcsi életre való áttévői a praktikus polgári vallásos igények révén is, szomjas lelkekre találnak Magyarországon. Az új irány első nyomaira, mielőtt még tudatosan jelentkeztek volna, az egyházi énekekben bukkanunk. A Németországban elterjedő ilyirányú énekköltés természetes hatása ez ; azonban népszerűsége azt jelzi, hogy megértő és együttértő lelkekre talált, még mielőtt pietistáinkban tervszerű kiadókra akadt volna. Első fennmaradt gyűjtemény e differenciálódó vallásos áhítat köréből Bubenka Jónás lőcsei pap énekes gyűjteménye (Auserlesene Geist und Trostreiche Jesuslieder . . . Leitschau, 1683).1 Bubenka feljegyzései sze-1 R. M. K. II. 1521.