Századok – 1935
Tárca - Zoványi Jenő: Mi történt a nagyváradi káptalannal 1566-ban? 269
TÁRCA. 269 tárgyánál fogva túlnő a pannóniai provinciális művészet keretein és helyet kér az egész antik mitológiai emlékanyag nevezetesebb és fontosabb ábrázolásai között.1 Települési szempontból fontos, hogy mindezek a kövek egy helyről, a római telepet felölelő terület legmagasabb pontjáról kerültek elő, mely helyzetével és fenti leleteivel capitóliumszerűen emelkedik ki a körülötte fekvő telepből és így önként kínálkozott a településre. A fövenyi telepnek ezt a Székesfehérvár vidékén ismert többi telephelyekkel szemben való kiemelkedését a székesfehérvári múzeumnak itt végzett 1934-ik évi kutatásai is fényesen igazolták, sőt fokozták. Ezek folytán kiderült, hogy a telep, melynek központja gróf Zichy János Margit-telepnek nevezett szőlője, mintegy négyzetkilométernyi területet foglalt el, ahol kövek, téglák, edénycserepek, érmek, római út- és épületmaradványok alakjában mindenütt megtalálhatók a római élet nyomai. Sajnos, a terület nagy részét már gőzekével feltárták és a szőlőültetvény is akadályozta az ásatást. A meg nem bolygatott részeken való kutatás azonban máris meglepő eredményekre vezetett egy nagyobb szabású római villa és téglasírokból álló temető feltárásával. Mindezekből kétségtelen, hogy a Székesfehérvár környékén keresett római vallási központ, melyet Kuzsinszky Herculiával azonosít, csak a fövenypusztai római telep lehet és miként a Gönczi-féle térkép helyesen jelzi, itt volt Herculia, nem pedig Székesfehérvárott vagy Sárpentelén. A fövenyi ásatások legnevezetesebb eredménye a római teleppel egybefüggő Nyerges-dűlőben egy IV. századi, három apsziszos keresztény templom feltárása, mely elrendezésében, méreteiben tetemesen felülmúlja az összes eddig ismert pannóniai őskeresztény épületemlékünket. Valóságos bazilika, melyet Eggert Rudolf, a kiváló ókeresztény archeológus véleménye szerint a IV. században profán római épületből alakítottak át keresztény templommá.2 Véleményem szerint ez is fényes dokumentuma annak, hogy a római időben Székesfehérvár vidékének nem Fehérvár, hanem Föveny volt a központja Herculia néven éspedig a kereszténység idején is ugyanolyan jelentős vallási szereppel, mint a pogányság virágzása korában. Marosi Arnold (Székesfehérvár). Mi történt a nagyváradi káptalannal 1566-ban? Az 1566 március 10-ére Tordára egybehívott erdélyi országgyűlésnek a vallásügyre vonatkozó törvénycikke egyebek közt a következő intézkedést is magában foglalja : ,,Az váradi káp-1 Oroszlán Zoltán : Athene és Hephaistos ritka mithosza a székesfehérvári múzeum egy római kőemlékén. Arch. Ért. 1932—33. 54—61. 1., 11. k. 2 Bővebb ismertetését 1. Marosi A. : A tác—fövenypusztai ásatás. Székesfehérvári Szemle. 1934. 53—71.1. ; u. a. : Őskeresztény emlékeűik és a fövenypusztai bazilika. Katolikus Szemle. 1935. 78. I.
