Századok – 1935

Szemle - Butler; Cuthbert-Lang; Hugo O. S. B.: Das vatikanische Konzil seine Geschichte von innen geschildert in Bischof Ullathornes Briefen. Ism.: Hermann Egyed 252

25(1 SZEMLE. az adatok színesebbé teszik T. eddig ismert arcképét. Tóth csak egy helyen téved, mikor a rövid bevezetésben T. érdeméül rója fel (31. 1.), hogy az 1859-i háború után nem ólt az olaszországi magyar légió tagjai részére a zürichi békében kikötött amnesztiával és nem tért vissza hazájába. Az amnesztia ugyanis csak a hadifogolyból lett légionistákra vonatkozott, de nem a magyar szabadságharc emigránsaira, sőt az osztrák katonai hatóságok külön vizsgálatot rendeltek el annak megállapítására, hogy a visszatért légionista hadifoglyok közé nem lopakodott-e emigráns tiszt. Eltekintve attól, hogy az olaszmagyar kapcsolatok egy igen rokonszenves ünnepsége adott alkalmat e kiáltvány megjelenésére, az nagyon hasznos gyarapodása a „risorgimento" amúgy sem gazdag magyar vonatkozású irodalmának is. Kästner Jenő (Pécs). Butler, Cuthbert—Lang, Hugo 0. S. В.: Das vatikanische Konzil, seine Geschichte von innen geschildert in Bischof I'llathornes Briefen. München, 1933. Kösel-Pustet, 2. kiad. 8°. 465 1. A vatikáni zsinatról eddig megjelent történelmi munkák általában két hibában szenvedtek : vagy olyan aránytalanul terjedelmesek voltak, hogy a közönséget szinte elriasztották, vagy pedig éppen ellenkezőleg, rövidségük és pártjellegük miatt nem adtak kielégítő és objektív képet a zsinat eseményeiről. Ezen a hiányon segített L., amikor szerencsés fogással angol rendtársa, B. művét választotta ki lefordítás céljából, aki viszont a zsinati események tárgyalásánál elsősorban Üllathorne birminghami püspöknek a zsinatról írt leveleire támaszkodik. В. a leveleket keretbe foglalja és a zsinat lefolyásának tárgyalása elé még négy igen jól megírt történelmi fejezetet helyez a pápa világi hatalmáról, a gallikanizmusról, ultramontanizmusról és új ultramontanizmusról. Igen érdekes áttekintést kapunk a zsinat előkészületeiről és rövid, de találó seregszemlét a zsinaton vezetőszerepet játszó püspökökről, köztük Simorról, Haynaldról és Strossmayrról is. A könyv befejezése a zsinat után történt eseményekről tájékoztatja az olvasót megint sok magyar vonatkozással. A fordító L. még hozzáadta B. előadásához a zsinaton szintén jelenlevő Utto Lang metteni bencés apát naplójegyzeteit, amelyekben szintén vannak magyar vonatkozások, egyébként azonban lényegesebb új dolgot nem hoznak. Hogy L. valóban szerencsés kézzel nyúlt B. műve után, mutatja az a körülmény, hogy a fordítás már második kiadást ért meg. Üllathorne püspök a zsinaton az „infallibilista" többség és az „inopportunista" kisebbség között állott, egyik párt agitációiban sem vett részt, de mindkettő vezető embereivel élénk összeköttetést tartott fen, ezért mindkettő legkisebb hadmozdulatairól is jól van értesülve. Pártatlansága mellett szenvedélytelen angol-szász természete is képessé tette arra, hogy az inopportunisták kisebbségben levő, de annál temperamentumosabb csoportját is objektive megfigyelje és adandó alkalommal igazságot szolgáltasson neki — esetleg infallibilista pártállású zsinati tagokkal és írókkal szemben is. A magyar főpapok tudvalevőleg egységes frontban állottak az inopportunista oldalon, azaz a pápai tévmentesség dogmatikus definícióját főkép politikai okokból időszerűtlennek, sőt veszedelmesnek tartották. Közöttük Simor és Haynald, továbbá a szangvinikus Strossmayr vezetőszerepet vittek nemcsak a magyar püspöki karban, hanem a kisebbség akcióiban is. Szereplésük ugyan eddig is ismeretes volt a zsinat aktapublikációiból (Mansi és Collectio Lacensis), de Üllathorne püspök és Lang apát feljegyzései érdekesen világítják meg, hogy ez a szereplés milyen hatást tett magukra a zsinati