Századok – 1935

Történeti irodalom - Braun; Franz–Ziegfeld; A.: Geopolitischer Geschichtsatlas. Ism.: Mendöl Tibor 239

TÖRTÉNETI IRODALOM. 241 amivé szükségképen fejlődnie kell, és egészen, szinte esetről-esetre másként, ha a geopolitikainak nevezett munkákat vesszük sorra. Az ideális geopolitika térszemléletre tanítja a történészt. Semmiféle tudomány művelőjének sem válik ártalmára, ha vizsgálatának tárgyát idegen tudomány szemléletében is megismeri. A történész egyéni szellemi rugékonyságának növelésén, szempontjainak tágításán kívül azonban a geopolitika államok, egyéb emberi közösségek és politikai törekvések keletkezésének, fennmaradásának és elmúlásának térben ható tényezőiről és ezeknek a tényezőknek súlyáról is felvilágosítást nyújt. Igaz, a történelem a politikai földrajztól is szerezhet ilyenirányú tájékozódást, de egyrészt nem annyira teljeset, másrészt a földrajz más irányban szintetizált anyagából a történelem az útbaigazításokat sokkal nagyobb fáradsággal hámozhatja csak ki. A geopolitika ebből a szempontból a történelemhez közelebb áll : a történész számára sokkal közvetlenebbül kiértékelhető megállapításokat tartalmaz, hiszen anyaga az állam vagy egyéb politikai jelenség köré, mint központi probléma köré rendeződik. Természetesen sokkal soványabb az eredmény, ha az elméleti fejtegetésekről az eleven példák egyikére térünk át, B.—Z. művére, amely a tartalmában meg formájában is kétségtelenül mást nyújt, mint a korábbi úgynevezett történelmi atlaszok. Azon térképek mintájára, amelyek az országhatárokat, helységeket' részletesen és feltűnően, a vízrajzot és hegyrajzot vagy egyáltalán nem. vagy csupán főbb vonásaikban és halványan, de mindezt a jelenlegi állapotban ábrázolják, készülhetnek térképek elmúlt idők állapotairól is. Az eddigi megszokás a történelmi atlaszokban csupa ilyen térképek időrendbe sorakozó gyűjteményét kereste. A közfelfogás nem egészen helyesen, politikainak nevezi ezt a térképet, ha a jelenlegi állapotot, történetinek, ha a multat ábrázolja. A történeti térkép legfeljebb abban különbözik a másiktól, hogy nem csupán az önmagukban véve legjelentősebb helységeket vagy egyéb földrajzi objektumokat tünteti fel, hanem azokat is, amelyekhez az illető korban valamilyen esemény fűződött. Ugyanígy megtalálhatjuk rajta esetleg egy-egy hadjárat útvonalát is. Az ilyen atlasznak egyetlen haszna, hogy segítségével az események lokalizálhatok. Úgyszólván csak a puszta eseményekkel kapcsolatban felel a hol ? kérdésére, hiszen már az államok, vagy egyéb történelmileg fontos politikai szervezetek térbeli méreteiről is csak egymást nagy hézagokkal követő pillanatképeket nyújt s természetesen még kevésbbé tájékoztat törekvések és mozgalmak mélyebb és bonyolultabb térbeli vonatkozásairól. Tehát tisztán sztatikusnak nevezhető : időkeresztmetszeteket ábrázol, ellenben magát a fejlődést, a folytonos változást nem rekonstruálhatjuk belőle. Ehhez igen gyakran még technikai hibák is járulnak : a térképlapok túlságos tarkasága és aprólékossága a pillanatképnek nagyobb korok szempontjából jelentéktelen részleteit hangsúlyozza a lényeges, korszakokon át tartós vonások rovására. Századok. 1935. IV—VI. 1()