Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

26 e S ZENT-IVÁN УI BÉLA. Az érzelmi vallásosság angol-holland iránya megadta az új világkép kialakítóinak az áhítat mélységét, melynek segítségével egy egész világgal szemben is meg tudták igazságaikat védelmezni és azután letompultak a harcos élek, melyek új szervezetet, új szertartást és új filozófiát vívtak ki. A puritán életforma, az egyéni elmélyülés, a házi áhítat hangulatában kialakuló befeléfordulás, a bűntudat és a misztikus egyesülésre vágyódó Isten-keresés a szívekbe záródott elvonulva a paplakok vagy kúriák csendjébe.1 A magyar szellemi életben Jansen eszmevilágának nem látható mélyebb, tudatosabb jelentkezése, csak hatásának nyomai találhatók meg. A Franciaországot megjárt Rákóczi Ferenc janzenista jellegű könyvek között éli száműzetését Rodostóban. Egyházhű, de életformájában és önvallomásaiban felbukkannak az oppozíciós lelkiség legegyetemesebb sajátságai : az augusztiánizmus, a lélekelemzés mélységei, az egyéni áhítatba merülő, de a külső vallásgyakorlatokat nem igénylő túlzó vallásosság. A janzenista irodalmi hatás a két osztrák tartományból : Belgiumból és Lombardiából árad Bécsbe és innen ereszt gyökérszálakat Székesfehérvár, Buda, Máriabesnyő, Gyöngyös és Eger könyvtáraiba. A XVIII. század közepére és második felére esik a franciás műveltségű Bécs janzenizmusa, a bécsi francia janzenista publikációk korszaka. A jozefinizmus örömmel látja a pápai centralizációval szembehelyezkedő janzenizmust és II. József talán mélyebb lelki szükségletből, de mégis elsősorban egyházpolitikai eszközül való felhasználása céljából pártjára kelt. 1781-ben eltiltja a janzenizmust elítélő Unigenitus-bulla befogadását. A bulla körüli harcok során a magyar papság is felemeli szavát az egyházi érdekek mellett ; panaszaikból látható, hogy a janzenizmus elvei 1 Heppe, H. i. m. Leiden, 1789.; Goeters, W. i. m. Leipzig, 1911. ; Révész K. : A presbitérium legelső nyomai hazai református egyházunkban. Protestáns Szemle, 1892. 419—446. 1. ; Pokoly J. : Az első magyar református presbitérium keletkezése és szervezete. U. o. 1901. 202—220. I. A magyar puritánus mozgalmak egyházpolitikai és szertartásbeli törekvéseit tárgyalja : Zoványi J. : Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Bpest, 1911. A puritánus irodalomhatásokra hasznos útmutató : Fest S. : Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi fellépéséig. Bpest, .1917. Pedagógiai szerepüket érinti : Rácz L. : Comenius Sárospatakon. Bpest, 1931. Zoványi J. : A coccejanismus története. Bpest, 1890. Egyik fejezete a magyar coccejanusokról szól. Descartes hatására v. ö. Turóczi-Tröstler J. : I. m. ós Tavaszy S. : Apáczai Csere János személyisége és világnézete. Cluj-Kolozsvár, 1925. c. kitűnő összefoglalást.