Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 27 hazánkban is terjednek. Ealudi a Nemes Emberben fejezi ki aggodalmát „a lélekben elragadott és fellegek közt nyargalódzó pietisták"-kal szemben — „akik kereskednek az aszkétasággal". Természetesen nem a protestáns pietistákat érti alattuk.1 3. A pietizmus magyarországi útja. A puritanizmus és a janzenizmus életében élénk szerepet visz a politikum. Az evangélikus ortodoxia ellen forduló pietizmus is élvezi az utilitáris felvilágosult porosz kormányzat kegyét. Ezt azonban éppen ezért érdemelte ki, mert nélkülözött minden politikai tendenciát ; még egyházpolitikai szempontból sem jelent újat. Sem szervezeti, sem szertartásbeli reformigényei nincsenek. Tisztán lelki, vallásos megújításra törekszik. Ebből fakadnak gyakorlatias tendenciái és éppen ezekre volt szüksége a művelt, vallásos, ,,jó polgárok" általános boldogságán felépítendő porosz államhatalomnak. Bár a pietizmus, mint korban legifjabb és egyben legutolsó vallásos népmozgalom előzőinek számos szellemi indítékát magába olvasztotta, homogénebbnek tűnik fel amazoknál. Ez azért van, mert összetevői spirituális indítékok, egységes lelkiségben nyilvánul, amelyen kívül marad a szervezetekre, szertartásokra vonatkozó formális érdeklődés és akció. Természetesen nem közömbös és passzív ezekkel szemben sem, de mindent egységes programmja szemszögéből néz és csak felhasználhatóságuk érdekli. Míg a holland-angol mozgalmak a hazai kálvinizmusban az egyéni érdeklődés útján vagy egyik vagy másik követelményükkel jelentkeznek ; a pietizmus eszmevilágának átültetői -—• legvilágosabb jeleként, hogy egy tisztán spirituális mozgalom képviselői — színes, de egységesen spirituális világot építenek ki. A XVIII. században Magyarországon a legfelsőbb egyházi felügyeletet a protestánsok felett katolikus püspökök gyakorolták. A saját lelkészeik által elvégzett egyházi szertartások díját le kellett fizetniük a katolikus egyháznak is és hozzá kellett járulniok a katolikus templomok építéséhez és fenntartásához. A szabad vallásgyakorlatot az úgynevezett artikuláris helyekhez kötötték. Ezek legnagyobbrészt kis 1 Zolnai B. : Magyar janzenisták. Minerva, 1924. 66—98. 1923. 10—41, 129—165. U. a. : A janzenizmus európai útja. Minerva, 1933. 178—218.