Századok – 1935

Történeti irodalom - Pataki Vidor: Az egri vár élete. Ism.: Banfi Florio 226

•228 TÖRTÉNETI IRODALOM. (10. á.) és Farrelnek a vár végleges állapotáról felvett alaprajzai is megerősítenek. Igaz ugyan, hogy e két alaprajz már nem szemlélteti az időközben (1702) lerombolt alsó várat, melyet P. szerint Baldigara modern bástyaöve képzett volna, mindazonáltal a szakértő szemében félre nem érthető bizonyságul szolgálnak, hogy a Baldigarától végrehajtott építkezések távolról sem a P.-tól a 7. ábrán bemutatott tervrajz alapján készültek. Hogy pedig az alsó várban valóban nem történt lényegesebb építkezés, azt P.-val szemben be bizonyítottnak látjuk Cogorano mérnöknek az építkezések befejezése után tett nyilatkozatával (Tört. Tár. XI. 114.), mely az alsó várat „öregvárnak" (castel vecchio) nevezi a modernizált felső, azaz ,,új várral" (castel nuovo) szemben. Az alsó várat tehát elavultsága miatt bontották le 1702-ben, amit aligha tettek volna meg vele, ha az egy új és modern bástvaöv lett volna, mint P. szeretné hinni. Ezek szerint tévesnek tartjuk P. egész, elgondolását az egri vár építészeti fejlődéséről. De valóságos csoda is lett volna, ha eljut a helyes megfejtéshez, oly szembetűnően járatlan a hadiépítészettan elméletében ! Egyetlen ilyen tárgyú szakmunkára sem hivatkozik, nem ismeri, úgy látszik, Enrico Rocchi ,,Le fonti storiche dell'architettura militare" című modern és alapvető munkáját sem, mely kell, hogy a magyar várakkal foglalkozó kutatóknak is katekizmusa legyen. Ilymódon a tanulmány botlások sorozatává lőn. A szerző azt hiszi, hogy az egri erősség „lovagvár" volt (19. 1.), holott a várkastélyok típusát képviselte. Tinódit mesteréül fogadva el, derűre-borúra „bástyának" nevezi a vár összes jrregoláris védműveit, pedig ez az elnevezés kizárólag a „sistema bastionato" különleges rekvizitumát, az előírás szerinti pentagonális védmüveket jelöli, aminők alig voltak az egri várban ; így a Tömlöc-bástya (25., 32., 39. 1.) helyett a Tömlöctorony,"a Chaby- (24. 1.), Bolyki- és Bebek-bástya (32., 39. 1.) helyett a Ch.-, В.- és В.-rondella, a Zárkándi-bástya (32., 40. 1.) helyett a Z.-félbástya elnevezés az indokolt ; ,a „Föld-bástyának" (32. 1.) és „Sándor-bástyának" (24., 25., 26., 39. 1.) nevezett védművek ágyúpadok voltak, mely utóbbinak helyes „Sandri" elnevezését Tinódi után Sándorra torzította a szerző. Tájékozatlanságának igen meglepő bizonyítéka, hogy a „falsabraga" elnevezésen, melyet ő „fossa brea"-nak ír (49. 1.), árkot ért, holott gát volt az. Viszont tudákosság jele a 9. ábrának párhuzamosan magyar, latin, német és francia szakkifejezésekkel való interpretálása, pedig valamennyi helyett inkább a mellőzött olasz terminus technikusokat várnók. Nem használta fel P. az olasz forrásokat sem, melyek pedig az egri várról való ismereteinknek igen lényeges részét alkotnák. Ily forrást csak egyszer értelmez, midőn C. Thetire hivatkozik (42., 68. 1.), akiről olyat állít, aminek épp ellenkezője derül ki a meg nem értett forrásból. Nem ismerve Centoriót, aki 1551-ben járt Egerben, mitsem tud Castaldo, Áldana és Teuffel várépítészeti tevékenységéről ; de nem tud L. F. Marsilinek a vár átvétele és felmérése körül 1687-ben