Századok – 1935
Történeti irodalom - Pataki Vidor: Az egri vár élete. Ism.: Banfi Florio 226
TÖRTÉNETI IRODALOM. 229 végzett szerepéről, melyet ha nem Fantuzzitól, mindenesetre Emilio Lovarinitól (Autobiografia di L. F. Marsili. Bologna, 1930. 81—86. 1.) részletesen megismerhetett volna ; Natale Continál megtalálhatta volna az 1552-i ostrom védőinek vérszerződését, melyet a magyar irodalomban csak hírből ismernek ; az 159ő-i ostrom elbeszélését pedig Comazzi és Chiarelli emlékirataiból, továbbá Viconak Caraffa életrajzából sok új adattal bővíthette volna ; kitér a keresztesi csata bibliográfiájára is, anélkül, hogy tudna a legfontosabb forrásról, melyet Ilario Rinieri (demente VIII e Sinan Bassa. Róma, 1898. 151. 1.) közölt a római Aldobrandini-levéltárból ; az 1687-es visszafoglalást illetően csak Fischer elveszett térképéről emlékezik, holott két nagyszerű alaprajz is közkézen forog Chiarelli és Rossi ismert műveiben. Ha már nem végzett itáliai levéltári kutatást, legalább a római Vallicelliana Cod. N. 33. f. 177. Relatio-ját megismertethette volna (Magy. Tört. Tár. III. к. 228. 1.). A bécsi levéltárak vonatkozó olasz anyagát sem kutatta fel kimerítően s az egyik legfontosabb okmányt, azaz Giovanni Maria Speziecasa 1554-i jelentését a vár állapotáról (Memoriale di la fabricha di Agria. Hofkammerarchiv. Hung. fsc. 14,340.) fel sem említi. Kifogásolnunk kell Carlo Promisnak az olasz hadiépítészekről írt munkáinak (a Miscellanea di Storia Italiana IV., VI., XII. és XIV. köteteiben) mellőzését, melyekben pedig támpontot találhatott volna az egri várépítők helyes megítélésére ; de azt is megtanulhatta volna belőlük, hogy „Magister Joannes Maria" és Giovanni Maria Speziecasa nem voltak azonosak, mint ő állítja (29. és 65. 1.), hanem két különböző személy ; az előbbi név ugyanis Giovanni Maria Olgiati da Milano építészre (Mise. di Stor. ital. XII. 517.) vonatkozik. Nem tud P. a Cogorano egri szereplésére vonatkozó olasz irodalomról sem (Atti clell'Emilia IV. I : 217.), melyet Pastor is idéz (Storia dei Papi. XI. 217.), akit szintén nem ismer. Még kevésbbé menthető a hazai kutatás némely fontosabb eredményének elhanyagolása. így nem vette észre, hogy a tőle hivatkozott „propugnaculum Sandry" elnevezésben (39. 1.) a vedanói Alessandro mesternek előtte ismeretlen családi neve rejlik, holott Alessandro Sandri nevét már Pasteiner Gyula ismerte. Nincs tudomása a C. Theti egri jelentésével is foglalkozó tanulmányról (Hadtört. Közi. XXXIII. 13.) sem. Nagy fogyatkozása P. dolgozatának a módszertani iskolázatlanság. Forrásait igen sokszor csoportosan idézi, minek következtében sok adat forrásjelzése elsikkadt ; ilyenek például Bornemissza és Zárkándi kapitányságának dátumai, melyeket a szerző, úgy látszik, összezavar (31., 32. 1.), holott azokat fontos volna tudnunk a róluk nevezett védművek keletkezése miatt ; főleg a 41., 94., 100., 101. számú jegyzetek olyanok, melyekben nem látjuk a vonatkozó nagyszámii adatok kellő igazolását. Általában szembetűnő, hogy forrásait nem használja ki eléggé, sőt épp a legfontosabbakat, tudniillik Baldigarának részletes jelentéseit kiaknázatlanul hagyta, de nem használta fel a hivatkozott