Századok – 1935

Történeti irodalom - Szekfű Gyula l. Hóman Bálint 192

"TÖRTÉNETI IRODALOM. 197 vitatott kérdés tisztázásához, de itt is még sok kutatásra van szükség, olyan tanulmányokra, mint Bartoniek Emmának finom megfigyelésekben gazdag dolgozata (Századok, 1934), amelyek e kérdés egy-egy részletére vonatkozólag az összes felkutatható adatokat értékesítik. Talán kissé sokat is foglalkoztunk az alkotmánytörténeti kérdésekkel, de a fejlődés útját ezen a vonalon kísérhetjük csak figyelemmel. Bár H. munkájának is ez a gerince, ő kitűnő példát mutat arra, hogy egyedül a politikai szempontok szemmeltartása nem elégséges, hanem ezek fejtegetését állandó kapcsolatba kell hozni a társadalmi, gazdasági viszonyok vizsgálatával, s ugyanakkor szem előtt kell tartani a szellemi tényezőket is, amelyeknek döntőerejük van a történet irányításában. Ami a gazdasági vonatkozásokat illeti, azoknak mindenütt nagy teret ad : II. Endre forrongó korában éppúgy, mint Károly Róbert korának bemutatásánál, — itt nemcsak azokat az eredményeket foglalta össze színes képbe, amelyeket régebbi munkái * nyújtottak, hanem sok újjal is bővítette azokat —-, s Nagy Lajos és Zsigmond korában is. Csak azt az érdekes kísérletét emeljük ki, hogy fáradságos munkával megpróbálta összeállítani az An jou-és Zsigmond-kori birtokmegoszlást. Veszedelmes kísérlet a statisztika alkalmazása olyan időkre, amelyekre vonatkozólag szorosabb értelemben vett statisztikai anyag alig maradt fenn, de H.-t józan mérséklete, valamint szigorú módszeressége nemcsak megóvta minden túlzástól, hanem oly meglepő eredményekre vezette, amelyek fontos politikai és társadalmi kérdések egész sorának világosabb meglátásához és megoldásához segítették.1 Ilyen módon azután a társadalom fejlődése s képe is az egyes korszakokban nagyon élesen domborodik ki H. munkájában, ami abban a korban, amikor az állam társadalmi alapjai oly gyors és mélyreható változásokon mentek át, rendkívül fontos. A II. kötetben megismerjük az Aranybulla korának társadalmát, a hamarosan nagy szerephez jutott oligarchiát, a nagybirtokos osztályt s a kialakulóban lévő városi és parasztosztályt ; a III.ban a rendi társadalom szervezetét, mely a XIV. század elején megszűnő régi társadalom helyét foglalta el, s itt mutatja be H. a nemzetiségi társadalmak kialakulását is. Rendkívül érdekesek és tanulságosak megfigyelései a nagybirtokos főnemes családok felemelkedéséről és letűnéséről, a Nagy Lajos idejében hirtelen magasbaszökő katona-családokról, amelyek sokáig igen jelentős politikai szerepet játszottak. Zsigmond korát is azzal teszi érthetőbbé, hogy felvonultatja előttünk az új arisztokráciát és rámutat arra, hogy akkor kezdődött meg a nagybirtok politikai túlsúlyá-1 Csak azt jegyezhetném meg erre vonatkozólag, hogy, mint a rendelkezésemre álló urbáriumokból látom, a községenként felvett 120-as lélekszám kissé sok ; bár el kell ismernünk, hogy az ily alapon nyert végösszeg egyáltalában nem magas.