Századok – 1935

Értekezések - TOMPA FERENC: Ősrégészet – őstörténet 181

Ősrégészet — őstörténet. 1. К. Jacob-Friesen, aki elsőnek kísérelte meg egy aránylag fiatal tudományágnak, az őstörténelmi kutatásnak alapfogalmait és kutatási módszereit rendszerbe foglalni, mondja a következőket i1 ..Későn ébredtünk arra a tudatra, hogy a művelődéstörténeti kutatást kiterjeszthetjük azokra az időkre is, amelyekből semmiféle írásos emlékeken alapuló kútforrás sem áll rendelkezésünkre. A középtengeri országok kultúrájától túlsokáig elvakítva, az antik írók szemléletével, „barbárnak" tekintettünk minden más népet és kultúrájuknak minden emlékét a „klasszikus" leletekkel szemben leértékeltük. Csak a 19. század hozott változást ebbe a szemléletbe, amidőn az „ásó tudománya", az őstörténeti kutatás kiépült és megmutatta a csodálkozó emberiségnek, hogy ezeknek a „történelemtelen" népeknek milyen magas kultúrája volt már nemcsak Caesar és Tacitus idejében, hanem azokban az annyira messze nyúló időkben is, amelyekkel idáig senkisem számolt . . . Ma már az őstörténelmi kutatás eredményei általánosan ismertek és élénk érdeklődést keltenek a legszélesebb körökben is".1 Hogy az őskori kutatás ma már önálló tudományág és éppen olyan történelmi disciplina, mint akár az ókor, vagy a középkor történelme, erre már magam is több ízben rámutattam.2 Utaltam arra is, hogy mennyire helytelen, mennyire nem fogalomfedő a „praehistoria", a „történelem előtti idők" elnevezés és mennyivel inkább kell az emberiség eme legnagyobb történelmi szakaszának az „őskor" és az „őskori történelem" elnevezést adni. Megemlékeztem azokról a tudományágakról, amelyekbe az őskori kutatást kialakulása folyamán besorozni akarták, holott azokhoz szükség esetén csak mint segédtudományokhoz folyamodhatik. A sajátos cél felé sajátos eszközökkel törekvő őskori kutatást sikerült az utolsó évtizedek folyamán ezeknek a más úton haladó tudományágaknak a bilincseitől megszabadítani. Minthogy azon-1 Jacob-Friesen, К. H. : Grundfragen der Urgeschichtsforschung. Hannover, 1928. 85—86. 1. 2 Az őskori kutatás történettudományi feladatai. Budapesti Szemle. 210. k. 1928., 439—455. 1. Előadás a Magyar Történeti Társulatban. — Régészet. A magyar történetírás új útjai. Budapest. 1931. 353—364. 1.