Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 175 fraternitás életrekeltésével ismét központi összekötő szervezet létesült a Szepességen, sőt külön püspöke is volt egy ideig az itteni és a keleti részek városainak 1709-től kezdve. Ez a viszonylag erősebb szervezettség a pietizmus ellenében is érezteti hatását. Gölnicbánya befogadta ugyan 1706-ban Rozsnyóról pietizmusa miatt elűzött Kephalides Sámuelt, Francke tanítványát, de már 1707-ben, valószínűleg a rózsahegyi zsinat hatására az egyházi törvényszék elé állították. Az újonnan szervezett városi fraternitás esperese egy bizottság élén elkobozta könyveit és hivatalvesztésre ítélte, azonban néhány világi befolyásos úr közbenjárására az ítéletet nem hajtották végre. Később héthársi lelkész lett. Schwartz János eperjesi lelkész, városi superintendens, hamis tanok hirdetésével vádolta és felvette a tévelygő papok listájára.1 Késmárkra korán eljutnak a pietista eszmék.2 Keil János, akit Besztercebányán Burius tanított, majd a pozsonyi iskola növendéke volt, Haliéból, ahol Béllel egyidőben tanult, tanított és az árvaházi menza tagja is volt, 1710-ben a gimnázium élére került. A pestis-járvány fiatalon elragadta. A pietizmus pedagógiai irányzata csak Benczúr József működése révén talál a század közepén otthonra e városban. Jénai és hallei tanulmányaiból visszatérve, 1755-ben iktatták be ; ekkor pietista szellemű bővítésekkel látta el az iskola 1742-ben készült szabályzatát. Erősen hangsúlyozza, hogy a tanárok tanítványaikat ne csak oktassák, hárem saját példájukkal is vezessék isteni félelemre és tisztességes viseletre. A rektor vezesse pontosan a tanulók matrikuláit, írja be életrajzi adataikat és előhaladásuk jeleit. A pietista bibliatanulmány hatására a legfelsőbb osztályokban a Szentírás héber és görög szövegét olvastatja. A tanárok kötelesek szorosan követni a megállapított leckerendet és módszert. Míg ezekben a hallei rend szembeötlőbb szabályaira ismerünk, a tanítás céljának meghatározásában a pietista szellem a felvilágosodás szempontjainak érvényesülését sürgeti. Míg az előző belrend a tanítás céljául az emberi lélek két sarkalatos tehetsége szerint részint az értelem tudományos ismeretek révén való kifejlesztését, részint az akarat nevelését tekinti, most a nevelő-oktatás célja a vallásos kegyességen és becsületes jellemen alapuló általános emberi műveltség lesz. 1 Kephalides lev. 1725. nov. 28. Staatsb. Berlin. 2 Palcsó I.: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi líceum története. Késmárk, 1893.
