Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
6 SZENT-IVÂNYI BÉLA. clett. A hallei kör legkiválóbbjaival szoros összeköttetésbe került. Lángénál lakott, Freylinghausen és Francke buzgó tanítványa volt. 1713-ban Francke a königsbergi Collegium Fridericianumba tanítóul ajánlotta. Innen 1718-ban visszatért Pozsonyba, ahonnan Franckéval való levelezése szerint a Felvidék pietistáinak működését élénk figyelemmel kísérte. Ő vetette meg alapját az iskola könyvtárának. Három évi rektorkodás után 1721-ben lelkésszé választották. Pappá való avatása alkalmával jutottak először előtérbe a hivatalos egyház és a pozsonyiak közti ellentétek. Kermann Dániel nem vo't hajlandó őt ordinálni, mire Marth Jenában avattatta fel magát. Kéziratos önéletrajza a megtérés utáni boldog hangulatban analizálja megtérése történetét.1 Népszerű munkájában a pietista teológia nyomán megváltozott istenkép : a szeretet Istene alakul ki. (Democritus Quaerens et Meristianus Respondens . . ., welche ganz kurz und deutlich verfasset worden von einem, der das glaubet und bekennet : Gott ist die Liebe. Frankfurt und Leipzig, 1734.) Lelkésszé választása után a gimnázium igazgatását Beer Frigyes Vilmos vette át. A megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, újabb reformokat hozott be. Bár Haliéval állandó összeköttetést tartott fenn, éppen úgy, mint Bél, ő sem volt a hallei rendszer egyszerű másolója, hanem a hazai érdekeket szem előtt tartva alkotta meg reformjait. Az iskola 1747-ig állott vezetése alatt és népszerűsége a reáltárgyak erősebb ápolása és a magyar nyelvi tanfolyamok révén állandóan nőtt. Jelentősége — és ezzel egyidejűleg a pietista szellemiség elterjedésének lehetősége — 1733 után azáltal is fokozódott, hogy a Resolutio Carolina számos felvidéki iskolát grammatikai tanfolyamokká fokozott le, mire ezek tanulói Pozsonyt keresték fel. Beer rektorsága alatt megszaporodtak a pietista tanítók. Bohnrad Györgyöt, az 1724—26-os évek conrectorát, akit Bél Nagypalugyáról juttatott Pozsonyba, szintén vádolja az említett pietistaellenes irat. 1726-tól 1747-ig a conrector a kiváló földrajztudós és történész, Bél tudományos törekvéseinek folytatója és hagyatékának feldolgozója, Tomka Szászky János volt. Egyetemi tanulmányait Jenában elvégezve, a dunántúli pietista központban, Győrött tanárkodott. Pozsonyi tanártársai közül Kubány György 1730-ban került Hallébe, tanítási gyakorlatát ott szerezte meg. A nagy alapítót már nem ismerte, de fiával, Gotthilf August Franckéval tartós barátságot köt. Hűségesen értesítette a 1 Pozsonyi ev. egyh. kézirattár.