Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 165 morva testvérek bibliáját követik jelentős átdolgozással. A nyomtatást a hallei nyomda végezte a Thurzó-örökösök és Gróf Donnersmarki Henkel Erdmann Henrik támogatásával. Hogy Kermann, aki már 1700-ban Wittenbergben jártában megkísérelte a biblia kiadását, Haliéra szorult, jelzi, hogy Francke intézetei mennyire megfeleltek céltudatos törekvéseiknek. A kiadás ügyét nem Bél intézi kizárólagosan, hanem Kermann is összeköttetésbe lép a gyűlölt Haliéval. A p;

etizmus ellenségei szerint Bél, ,,a világ legnagyobb plagizátora" Kermanntól elcsalta kéziratait és így jelentette meg a munkát.1

Kermann levelezése gróf Henkellel e vád alaptalanságáról győz meg.2

Nagyon jellemző Bél vallásos irányzatára, hogy kiadja Kempis Tamást is (Thomae a Kempis de imitando Christi libri très. Lipcse, 1725). Az áhitat emelésére szolgáló iratait magyar, német, tót, latin nyelven írja, — mindig olyan nyelven, hogy megértsék azok, akiknek legnagyobb szükségük van az illető könyvre. A legtisztább lutheri álláspont párosul itt a gyakorlati kereszténység pietista eszméivel. A conrectori állást Bél mellett 1714-től 1716-ig Kogler János töltötte be, aki 1707-ben került Haliéba és ott mint az árvaház menzájának kiválasztott tagja, a Franckehoz legközelebb állók társaságába került. Bél maga választotta ki benne segítőtársát a szervezés munkájában. Utódja Beer Frigyes Vilmos lett. A pozsonyiaknak Halle iránt megnyilatkozó korai érdeklődésére mutat, hogy atyja, egy kötélverő mester, határozottan kívánta, hogy fia Halléban tanuljon. Haliéba való utaztában Jénában maradt, ahol Buddens, a híres pietista professzor, elsősorban a pietisták praktikus jóléti intézményei iránt keltette fel érdeklődését. 1712-ben felkereste az egyszerű türingiai földműves, Christoph Beck által alapított lanzendorfi árvaházat és tapasztalatairól 1714-ben nyomtatásban is beszámolt. (Nachrichten von den Anstalten des Waisenhauses zu Lanzendorf bei Weissenfels. Jena.) Bár Pozsonyban csak 1779-ben létesült árvaház, az árvák javát szolgáló fundációk elszaporodását nagymértékben Bél és Beer akciói váltották ki. Ezidőben az egyház többnyire özvegy asszonyokhoz adta ki az árvákat s ezzel kettős irányban jótékonykodott. A lelkésszé választott Bélt követő rektor, Marth János Mátyás, 1710-ben Jenában, Buddens hatására, átélte a tipikus pietista megtérést és lélekben újjászületve Haliéba töreke-1 Verzeichnis. 2 Hsch. A. 144. Hauptbibl. d. W. Halle.