Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

164 SZENT-IVÂNYI BÉLA. rákkal töltötte meg. ,,Ezért nevezik Pozsonyt mostanában Kis-Haliénak."1 A hallei szokás szerint pontosan vezetett iskolai anyakönyvekből kiviláglik, hogy Magyarország legelőkelőbb evangélikus családainak fiai Pozsonyban tanultak. A Prónay, Podmaniczky, Sréter, Justh, Radványi, Radvánszky, Jeszenák, Káldi, Szirmay, Pulszky, Gosztonyi, Zmeskáll, Rádai, Szemere, Torkos, Schedius, Dessewffy, Zerdahelyi, Pfannschmied családok sarjai Bél híres iskolájában a praktikus pietizmus friss szellemében végezték tanulmányaikat. E családok nevei gyakran szerepelnek a pietista fordítások, káték, bibliakiadások ajánló sorain, jeléül annak, hogy az új mozgalom nyomán megindult vallásos irodalom támogatásra talált náluk. Bél pedagógiai és tudományos működése mellett a nép vallásos érdekeit szolgáló irodalomra is gondolt. 1717-ben a pietizmus filobiblikus programmjának megfelelően kiadta Lipcsében Károlyi Gáspár Üj-Szövetségét. 1719-ben Bélt lelkésszé választották. Ebben a minőségben több ideje jutott nagyarányú irodalmi és tudományos munkásságának kifejtésére. A vallásos áhítat irodalmi szolgálatát sem hanyagolta el. Latin és német imakönyvet ad ki. (Preces christional. Lipcse, 1728. Die gottsuchende Seele. Lipcse, 1719.) Az említett Huszti-féle Arndt-fordítás alapján kinyomtattatja ő is a Paradicsom Kertecskét Nürnbergben 1724-ben ; a tótság számára pedig a Prágában 1617-ben Longolius Mihály által fordított Igaz kereszténység könyvét adta ki újra 1715-ben és kiegészítette Arndt ötödik könyvével. A tótság vallásos irodalommal való ellátásának szorgalmazása a vele való közös munkára bírta Kermann Dánielt is. A pietistaellenes püspök már a rózsahegyi zsinaton hangoztatta egy tót bibliafordítás szükséges voltát és 1714-ben körlevélben kérte paptársai működését. A szabadságharc leveretése után a szervezkedés munkájában gátolva, a vallási öntudat emelésére fordította erejét. E munkában találkozott a pietisták törekvéseivel és Bélben talált megfelelő munkatársra. 1700 körül már nagyon érezhető volt a tót bibliák hiánya, melyeket eddig kizárólag külföldről szereztek be. 1732-ben jelent meg Kermann és Bél közös fordítása (Biblia Sacra, to jest Biblj Svata . . .), melyben a cseh-1 Verzeichnis allerhand pietistischer Intriguen und Unordnungen in Lit.hauen, vielen Städten Theutschlandes, Hungarn und Amerika durch Jo. Jeverum Wiburgensem, 1729. Az álnevű szerző H. Schroeder : Lexikon der Hamburger Schriftsteller Bd. II. szerint Sebastian Edzardus.