Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 201 Ilabacher János András tért vissza először az új irány határozott programmjával. 1712-ben lett pozsonyi lelkész és ettől kezdve a pietizmus kihangzásáig, a század második felének derekáig szakadatlan sorban Haliéval állandóan kapcsolatban levő pietisták töltötték be a város lelkészi állásait. Rabacher irodalmi működést nem fejtett ki, azonban ideális pietista lelkipásztor volt. Prédikációiban a pietista megtérés előfeltételeként követelt bűnbánatot hirdette, 1744-ben elhagyta Pozsonyt és a hallei egyetem első kancellárja unokaöccsének, Gróf Sechendorfnak udvari papja lett. Rabacherrel egyidőben már sok pozsonyi tanult Halléban, köztÜK 1706-ban Mohi Éliás, a későbbi dunáninnei püspök. 1714-ben a pozsonyi egyház gimnáziumának vezetését Bél Mátyásnak ajánlotta fel. Bél meghívásának legfőbb szorgalmazója egykori pozsonyi és hallei iskolatársa, Rabacher volt. Bél besztercebányai eredményei azzal a reménnyel töltötték el a pozsonyiakat, hogy iskolájukat, mely az 1713. évi nagy pestisjárvány után majdnem teljesen kiürült, e szervező erő új életre kelt'. Bél feltételekhez kötötte jövetelét. Ezek azt jelzik, hogy Francke szellemében, hallei mintára akarta az iskolát átformálni. Fontos számára, hogy a szegénysorsú gyermekeknek felállítható lesz-e egy alumneum. Biztosítani kívánja maga számára a tanszemélyzet kiegészítésének jogát. Veszedelmes hallei hírében állva hangsúlyozza, hogy a reábízott ifjúságot „az Úr meghamisítatlan igéje és az azon alapuló Augustana Confessio és egyéb szimbolikus könyvek útmutatása szerint valódi istenfélésre és alapos tudásra fogja vezetni."1 A pietista pedagógia alapelvei szerint reformálta át a vezetésére bízott iskolát. Utasításai szerint a kellő megértést a szövegek megtanulása elé helyezte. Tanári értekezleteket létesített, megkövetelte a végzett anyag rendszeres jegyzőkönyvezését, ami 1751-ig szakadatlanul folyt is. Tankönyveket adott ki. Az iskola hírneve gyorsan nőtt ; míg 1714-ben csak 40 tanítvány jelentkezett, 1715-ben már 105 tanuló iratkozott be, a harmincas években pedig a létszám 400—450-re rúgott. Bél tudományos és pedagógiai sikerei tekintélyét nagyon emelték, lojális magatartása pedig az udvar támogatását vívta ki. Mindezek révén a pietista eszmék Pozsonyban nyugodt fészekre találhattak. Bél meghívása után Pozsony valóban a felvidéki pietizmus központjává vált és joggal mondja egy pietistaellenes irat 1729-ben, hogy Bél a várost hallei kreatú-1 Markusovszky S. : i. m. Pozsony, 1896. 137. 1. 12*
