Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

162 SZENT-IVÂNYI BÉLA. került, majd a berlini Petrus-templom primariusa lett. Hasonlóan előkelő egyházi állást nyert Németországban a hallei érdekkörön belül Weissbeck Jánosnak, az Ausztriából gyermekkorában Magyarországra kerülő pozsonyi papnak fia, Weissbeck Ehrenreich János. Egyike volt a Franckéval legkorábban levélbeli összeköttetésbe lépő magyarországiaknak. 1690-től 1700-ig a pozsonyi gimnázium conrectora volt. Később Alslebenbe került és 1713-ban Halberstadtban superintendens lett. E két pap-tanító hívei és tanítványai közül kerültek ki az első pozsonyi teológusok, akik a pietizmus eszméinek később terjesztőivé váltak. Az 1704-ben Haliéba keriilő pozsonyi Rabacher János András magyar társaival együtt meleg támogatásra talált Schnaderbachnál. Egyetemi tanulmányai után Alslebenben nevelősködött, itt viszont Ehrenreich állott segítségére. Schnaderbach közvetítésével Berlinben lelkészi állást kapott és a legjobb erők vezetésével szerezhette meg papi gyakorlatát. Valószínű, hogy hathatós támogatásukat élvezték a többi pozsonyiak is. A későbbi pozsonyi pietista kör második kiváló tagja, Marth János Mátyás is összeköttetésben volt Ehrenreich Weissbeckkel és — noha Németországban jó állás vár reá — az ő tanácsára tér vissza Pozsonyba. Ismerve a pietisták propagatív törekvését, e tanácsban határozott célkitűzést láthatunk a Pozsonyban elterjesztendő elvek érdekében. Ehrenreich Weissbeck János testvére, György pozsonyi tanár 1699-ben az elvbarátok bizalmas hangján Francke figyelmébe ajánlja Mittuch Ádámot, a későbbi nagyszombati, majd batizi papot, a pietizmusnak a rózsahegyi zsinattal szembeszálló bátor terjesztőjét. 1705-ben egyenesen Haliéból került a pozsonyi iskola élére a később pietista volta miatt elüldözött Büttner Lajos1. Ezeken a szálakon indult meg a pietizmus terjesztése Pozsonyban. A századeleji pozsonyi papságról nem sok épületes dolgot jegyez fel Pozsony történelme ; gyakorta keveredtek egymással kellemetlen rangvitákba. Elképzelhető, hogy Pozsony protestáns közönsége szívesen fogadta a modern lelkipásztorkodás Haliéból egymásután visszaérkező szerény, lelkes munkásait, akik egész más világot jelentettek a féltékenykedő papok után. 1 Payr S. : Adalékok a dunántúli protestantizmus történetéhez. M. Prot. Egyháztört. Adattár V. 1906. 81. és 90. 1. — LT. a. : i. m. Theol. Szaklap. 1908. 90. 1.