Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 161 materialista felfogásával való kiegyenlítését (Kurze Anleitung die Freigeister auf besseren Gedanken und die Vernunft zu Gehorsam des Glaubens zu bringen. Pressburg, 1769.) a könyv címében megjelölt úton. Itt működik, mint lelkész 1732-től 1737-ig a később Sopronba kerülő Oertel János Gottfried, a misztikus tót dalok és dagályos, érzelgős prédikációk szerzője. Utódja Pohl Mihály, a pietizmust az egész század folyamán mereven visszautasító, sőt Kermann gyűlöletét a pietizmus iránt változatlanul fenntartó turóci esperességből került Besztercebányára. A turóciakhoz intézett búcsúlevelében az ortodoxia elítélő hangján beszél a pietizmusról. Uj állomáshelyén ,,a pietizmus álarcában működő sátán" letörésére készül. Ügy látszik, Besztercebánya pietista híre bírta e nyilatkozatra. Itteni működése csak két évig tartott.1 Bél alatt virágkorát élte a város iskolája, később a vallási politika megakadályozta fejlődését. Pozsony papjai közül többen már korán a speneri pietista irány híveivé váltak. A XVII. században a papság nagyrésze németországi volt. Az augsburgi születésű Reiser Antal 1672-ben távozni volt kénytelen. Hamburgban a Spener-féle eszmék egyik legkiválóbb harcosa lett. Közvetlen kapcsolatai a magyar pietistákkal nem voltak, azonban munkáival csatlakozott a magyar exulánsok azon törekvéséhez, mely a magyarországi üldözésekre akarta a világ figyelmét felhívni. Karl Philipp Moritz, a pietista életfelfogást és gondolkodást ábrázoló regényíró Anton Reiser című regényének főhősét róla nevezte el. A regényíró fiatal korára estek ugyanis Gőtze hamburgi küzdelmei a színház ügyeivel kapcsolatban és ekkor élhetett még az 1681-i pietista színházellenes támadás emléke, melyben Reiser nagy szerepet vitt Theotromania című színházellenes iratával.2 Schnaderbach György Frigyes meklenburgi származású lelkészt 1692-ben Horn bécsi svéd követ hívta meg prédikátornak. A következő évben Modoron lett német pap, 1697-től 1701-ig Pozsonyban működött.3

Innen Haliéba 1 Stromp J. i. m. 617. 1. 2 Deutsche Literaturdenkmale des XVIII. Jhs. von B. Seuffert. No. 23. L. Geiger előszava. XV. 1. 3 V. ö. erre és a továbbiakra : Schmied—Markusovszky : Geschichte der ev. Kirchengemeinde in Pressburg. Pressburg, 1906. — Markusovszky S. : A pozsonyi ág. ev. lyceum története. Pozsony, 1896. — Szelényi Ö. : A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony, 1917. Századok. 1935. IV—VI. 11