Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 159 A világi konzisztóriumokban helyet foglaltak azonban a pietisták későbbi támogatói : Róth Mihály eperjesi városbíró, a dunántúli pietisták istápolója, kinek neve a pietista könyvek ajánlataiban szerepel és báró Hellenbach János Gottfried, kinek orvos fia 1700-ban nevelőjével, a későbbi jeles dunántúli pietistával, Károlyi Istvánnal Halléban járt. A zsinat határozatainak Rákóczi ügyének rosszrafordultával nem lehetett érvényt szerezni, sőt 1715-ben a 31. t.-c. a „lázadók" által szerzett határozatokat meg is semmisíti. Az egyháziaknak a pietizmust elítélő határozott fellépéséhez a világi urak nem járultak hozzá. Nagyon jellemzők felfogásukra, mely változatlanul megmaradt. Jánokv Zsigmond Szirmay Miklóshoz 1707-ben a zsinat után írt sorai : „Sokaknak van egyben másban más-más vélekedése, de azzal in fundamentalibus szakadást nem teszen : ki foghatja meg elméjét mindenkinek és álomforma vélekedését?" A hallei eszmék legkorábban Besztercebányán és Pozsonyban leltek otthonra. Azt a nemzedéket, mely a század első évtizedében egy egész életre Francke elvei mellé szegődött, e két város iskoláiból irányítják Haliéba. Besztercebányán működött 1697 óta Burius János, aki legkedvesebb tanítványának, a humaniórák tanulását Pozsonyban végző Bél Mátyás külföldre való kijutását egyengette. Mint tót pap itt működik 1704-től 1708-ig a többször említett Simonides János. Az ifjú Bél Haliéba való kiutazása előtt már teljesen a korabeli modern antiaristotelesi világnézet alapján áll. Határozott kifejezésre jut ez 1701 és 1704 között pártfogójához, Clement Mártonhoz írt leveleiben.1 Ámbár a nagytehetségű és sokoldalú Bél nem tekinthető típusnak, mégsem vagyunk messze az igazságtól, ha lelki fejlődésében elsősorban Besztercebánya és Pozsony iskoláinak hatását látjuk. Támogatója, Clement Márton zólyomvármegyei főjegyző nyilván egyik legerősebb támasza a pietista eszme Besztercebányára való átültetésének. Ez időben Rákóczi porosz ágense és valószínűleg poroszországi összeköttetései juttatják az új irányzat ismeretéhez. Halléban az ifjú Bél Francke figyelmét gyorsan magára vonta ; a tanítás terén oly szép eredményeket ért el, hogy saját fia nevelését is reábízta, sőt annyira meg volt vele elégedve, hogy Buriushoz írt levelében mintegy a hallei iskolázás ideális mintáját mutatja be, mondván : „Szívesen veszek minden ifjút Magyarországból, innen úgy fognak távozni, mint Bél."2 A földrajz-1 M. Nemzeti Múzeum. Kézirattár. 2 1709. máj. 31. Staatsbibl. Berlin.