Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

A pietizmus Magyarországon. a) A Felvidéken. П. közlemény. A Felvidéken az évtizedekig betöltetlenül levő superintendensi hivatalokat a Rákóczi-szabadságharc elején ismét működésbe hozták s a hagyományos kerületek megválasztott püspökei a világiakkal egyetértve rövidesen elhatározták az 1622 óta nélkülözött zsinat összehívását is. Az erkölcsi megújhodás vágyának megerősödését jelzi, hogy a világiak 1706-ban szigorúbb magatartást kívántak papjaiktól. Az ortodox papság a zsinattól a Németországban zavarokat okozó hallei pietisták megrendszabályozását várta. A dunáninneni püspök, Kermann Dániel meghívó körlevele is a tévtanok elfojtását tünteti fel a zsinat legfőbb céljának. Félelme érhető. Kermann egyik legtöbbet üldözött papi család sarja1 s a Rákóczi alatt lassan erősödő egyház egységét a szervezés nehéz idejében nem akarta megzavartatni. Aggódva írja körlevelében : ,,íme a tél elmúlt, a virágzó szőlők jó illatot adnak, fogjátok meg nekünk a rókákat, melyek a szőlőket elpusztítják, mert a mi szőlőink virágokban vannak." Félti az alig lábrakapó gyenge egyházat a ,,gonosz" gondolkozású „eretnek ördögöktől", akik titkon szövetkeznek az egyház ellenségeivel és az Úr szőlőjének művelését megakadályozzák. Kéri a híveket, hogy szívleljék meg azoknak a törekvését, akik arra határozták magukat, hogy a legkisebb rosszra való alkalmat, mely "az egyháznak, akár hamis tan, akár rossz erkölcs által kárt okoz, megszüntetnek, midőn e célból általános szent zsinatot hívnak össze.2 A Rózsahegyen 1707-ben lefolyó zsinat története isme retes.3

A pozsonyi esperesség előkészületei és javaslatai közé már pietista szempontú kívánságok is bekerültek. Leg-1 Zsilinszky M.: Kermann Dániel evang. püspök élete és müvei. 1663—1740. Bp. 1899. 2 Acta Relig. Prot, in Hung. Tom. III. fol. lat. 2059. M. Nemz. Múzeum. 3 Zsilinszky M.: Egy forradalmi zsinat története. Bp. 1889.