Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

154 NÉMETH GYULA. nemzetségi szervezet nem 1400 körül keletkezett, az a történeti feljegyzések hiánya ellenére is kétségtelen, mert egy nemzetségi szervezet a törökös szervezetű népeknél — ha nagyon erősen változik, alakul is — mesterségesen nem keletkezik, ez szerves folyamat, melynek kezdete az ősidőkbe megy vissza s egy törzsrendszer nevei — legalább is az előző századok történetére nézve — kiváló fontosságúak. Hóman Bálint1 a székelyek eredetéről írt tanulmányában — mint láttuk — szintén nagy fontosságot tulajdonít a székely nemzetségi szervezetnek. Ha mármost a székely nem- és ágneveket vizsgálat alá vesszük és történeti szempontból értékesíteni próbáljuk, a következő eredményekre jutunk. Legvilágosabban látszik a székely nem- és ágnevek közt a magyar személynevek csoportja, Idetartoznak : Adorján, Ábrán, Péter, György, Gyerő. De ezek mellett szintén világosan látszik egy másik csoport, azon nem- és ágnevek csoportja, melyek magyar helynevekből keletkeztek . Ilyenek : Halom, Meggyes, Seprőd, Telegd. Sajátságos csoport ez, amilyet a régi magyar és török néprésznevek között eddig nem találtunk. Ez érthető, mert hiszen a helységek és városok a régi törököknél és magyaroknál a törzsi szervezet mellett jelentéktelen szerepet játszottak. A helység kapta nevét a törzstől és nem megfordítva, Egészen más körülmények közt alakult ki a székely nemek és ágak névrendszere. A nem vagy ág gyakran arról a helységről kapta a nevét, melyhez eredetileg tartozott, ahonnan való. Külön kell szólni a Jenő és Kürt nevekről. Ezekben eleinte a honfoglaló magyarság Jenő és Kürt törzsnevét láttam ; Pais Dezső figyelmeztetett arra, hogy ezek helynevek is lehetnek s tekintetbe véve azt, hogy a székely nem- és ágnevek közt valóban nincs pogánykori csoport, ellenben világosan látszik az imént említett hely névcsoport, nem lehet kétségünk aziránt, hogy Jenő és Kürt mint helynevek kerültek a székely törzsrendszer nevei közé. Valószínűnek tartom, hogy az ilyen nevek is, mint Boroszló, Balázsi, Pozsony, Szovát, Dudar helynevekből váltak néprésznevekké, bár az a lehetőség sincs kizárva, hogy személynevek voltak. A többi nevek eredetileg nagyobbára alighanem személynevek. A két Uj ág eredete szerint is néprésznév, talán ilyen a Nagy ág is. 1 Magyar Nyelv. XVII., 96—97.