Századok – 1935
Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129
A SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. 1Г)3 Eltekintve a kétes vagy ismeretlen eredetű nevektől, melyek csekély számúak s melyeknek megfejtése kétségkívül semmi különösebb eredményt nem hozna, e nem- és ágnevek általában határozottan magyar eredetűek. Nyoma sincs olyan török eredetű névnek, mely a székelyek ősi török származásának emlékét őrizte volna meg. Itt valaki ellentmondást láthat : azt bizonyítottam, hogy a székelyek törökök, s úgy tudjuk, hogy a régi ethnikai kapcsolatokat a nemzetségnevek megőrzik ; mégis azt látjuk, hogy a székely nemzetségnevek közt nincsenek olyanok, melyek a török eredet emlékei volnának. Az ellentmondás — mint már a fent mondottakból is kitűnik — csak látszólagos. Nem lehet azt mondani a nemzetségnevekről, hogy az ősi származás emlékét megőrzik, hanem csupán azt, hogy történetileg becses tanúságokkal szolgálnak. Nincsen tehát semmi különös abban, hogy a székelyeknél török nemzetségneveket a XV. század végén már nem találunk. A Honf. M. Kial.-ban (31. 1.) a következőket írtam a szóbanforgó elvi kérdésről : „Nagyobb törzsek tovább megtartják a nevüket, kisebb törzsek, nemzetségek, ágak és családok nevei jobban változnak ; különösen a kisebb osztályokban (ág, család) folyton új nevek keletkeznek, s a régebbiek gyakran eltűnnek. Ezt kiemeli már Levsin a kirgizek leírásában." íme, ezt a tételt illusztrálja a székelyek esete : a székely népnév, mint nagyobb alakulatnak a neve, fenntartotta a törökséggel való ethnikai kapcsolat emlékét, a nem-és ágnevek, mint kisebb alakulatok nevei, megváltoztak. Nem az ősi török származás emlékei tehát a székely néprésznevek, hanem a IX—XV. századi székely-magyar érintkezéseké. Mint ilyenek, világosan mutatják, hogy a székelység a XV. század előtti századokban a magyarságnak épp olyan része, mint akármely más magyar néprész. Bizonyos, hogy e nevek magyar néptöredékeknek a székelységbe való beolvadását is jelzik. A Besenyő ágnév arról tanúskodik, hogy besenyők is csatlakoztak a székelyekhez. De csatlakozhattak a székelyekhez más magyarországi népelemek, például németek és szlávok is. Különösen sokat mondanak a magyarországi kapcsolat szempontjából a Ráb pataknév, a M oson helységnév, a Pozsony ágnév és a Zobor hegynév. E székely neveknek a megfelelő magyarországi nevekkel való csoportos egyezése — mint már Thúry1 kiemelte — nem lehet véletlen. Természetesen nem 1 Erd. Múz. XV., 158—59. 1.
