Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

A SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. ^ 1 35 De különösen becsesek azok a jegyzékek, melyek az összes maros-széki nemek és ágak nevét tartalmazzák. 1548-i kelettel maradt ránk egy jegyzék, mely a hadnagyság és bíróság nemek és ágak szerinti váltakozásának sorrendjét tartalmazza. E jegyzékben 24 ág neve található s ennek megfelelően a jegyzék 24 évre szól. Mivel benne két maros-széki helyről, Ákosfalváról és Vajáról történik említés, a jegyzék csak Maros székre vonatkozhatik. {Ezt a következtetést mindjárt egy másik emlékkel is igazolva látjuk.) E jegyzéket kiadta Szabó Károly a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában őrzött eredetiről a Szék. Okit. II. kötetében. Eiőtte kiadták Engel János Keresztély, Kállav Ferenc és Nagy-Ajtai Kovács István. (Szabó Károly: Szék. Okit. II., 78—79. 1.) Ennek a jegyzéknek egy változata egy bécsi, Kollár-féle XVIII. századi kéziratban is fennmaradt. Kiadta Szádeczky Lajos, a Szék. Okit. V. kötetében. (66—68. 1. ; rövidítése : Kollár I.) Dátum nélkül maradt fenn a bécsi császári levéltár Kollár-féle codexében egy — Szabó Károly szerint a XVI. század első feléből származó — feljegyzés, mely a három székely rend, a székely nemek, ágak ós székek jegyzékét tartalmazza. Kiadta Kovachieh, majd Szabó Károly a Szók. Öklt. II. kötetében. (Szabó Károly: Szék. Okit. II. 80—81. 1. ; rövidítése : Kollár II.) Egy negyedik jegyzéket, mely azt tartalmazza, hogy 1491-től 1514-ig, mely nemek mely ágai és ez ágaknak mely tagjai viselték a főhadnagyi és főbírói méltóságot, Szabó Károly adott ki a Szék. Okit. II. kötetében (139—143. l.j; a következőket mondja róla : „Eredetije pergamenen a gr. Rhédeycsalád levéltárában Kolozsvártt. Hátára jegyezve más kézzel, a XVI-dik század végére mutató írással : „Az Sczitiijából be yeot zekelijeoknek Eleijreol való ijecces." — Az eredetiről, mely a m. történelmi társulat 1868-dik évi első vidéki gyűlése alkalmával fedeztetett fel, az én másolatom után közzétette gr. Lázár Miklós, az ezen lajstromban előforduló Maros széki főtisztekre és családokra vonatkozó becses jegyzetekkel, Századok II. évf. 1868. 673—692. 1." E jegyzéknek legújabban egy új kézirata került elő Székelyudvarhelyről, melyet Lukinich Imre bocsátott rendelkezésemre. E kézirat írása szerint határozottan újabb másolata az eredetinek vagy egy régebbi másolatnak. Feltűnő a dátuma, mely a kolozsvári példány „ezer pt zaz liotwen het" évszáma helyett „Ezer öt száz hetven hét" évszámot tüntet fel. Mivel a kolozsvári példány az öt számnevet más helyen is írja hQt alakban (i. h. 140. 1. : Ezer níjg zaz kíjlencwen níjgben. utána : „Ezer nieg zaz kíjlencwen hQt ezttendoben"), a dátumában található hotwen alakot nem szükséges hetven-re javítani. A székelyudvarhelyi másolat névalakjai itt-ott igen feltűnőek, amint ezt nemsokára látni fogjuk. — Ezek tehát a maros széki adatok. A XV. századi Kászon székben hat nemzetség volt, ezek közül az egyik : Halom.1 Sepsi székben is van nyoma a nemzetségi szervezetnek (1. lent). À többi székekből nincsenek adataink a nemekre és ágakra vonatkozóan. Csík székben azonban szintén megvolt a nemzetségi felosztás, amit Connert helyesen abból követ-1 Szék. Okit. I., 298. 1. ; XVI. századi adat. Századok. 1935. IV-VI. 10