Századok – 1935
Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129
144 NÉMETH GYULA. ér, mintha valaki a magyarországi mai jászok és kunok magyar nyelvét akarná e népek eredetének kérdésében bizonyságul felhasználni. Hunfalvy elmélete nagy hatással volt, ezt vallotta Marezali Henrik is. 1881-ben,1 Marczali „magyar gyarmat"-nak mondja a székelységet, 1896-ban,2 a magyar mellett némi besenyő elemet is feltesz a székelyek ősi nemzetségei közt, de 1911-ben3 újra tiszta magyaroknak gondolja őket. Fent láttuk, hogy adataink a székelyek magyar eredete elméletének feltétlenül ellentmondanak. A székelyek besenyő, bolgár, gepida, oláh stb. eredetének elméleteivel nem foglalkozom, ezek pusztán ötletek, melyeket valószínűvé tenni nem lehet s melyek általában nem is igen vertek gvökeret. * Most vizsgáljuk meg, mit mondanak a székelység régi ethnikai kapcsolatait illetőleg a székely nemek és ágak nevei. E nevek XV. és XVI. századi feljegyzésekben maradtak reánk, oly formában, hogy a feljegyzések hitelességében nem lehet kételkednünk. A székely nemzetiségi szervezetre vonatkozó adatokat Connert János állította össze „A székelyek intézményei" c. munkájában (5. skk. 1.). A székely nemzetségi szervezet első említése 1427-ből való. Arról szól ez az adat, hogy a Kézdi székben levő Torjavására várost bizonyos szolgáltatások alkalmával öt nemzetség között osztják fel.4 1548-ban ugyancsak Kézdi székben Jenew nemzetség és (tévesen) Bessenyew nemzetség szerepel.5 Ugyancsak egy 1548-i oklevélben fordul elő a Besenyő ágnév : ad Ramum Bessenijew ag.6 Maros székben 1497-ben a Halom nem és Péter ága („in genere halom in liiiea pether"),7 1499-ben az Erlöc nem és Szovát ága („de genere Ewrlevcz et linea Zouath"),8 a Meggyes nem és Kürt ága („in genere Medgyes, in linea Kywrth")9 fordul elő, 1538-ban a Meggyes nem Dudar és Kürt ága, továbbá a Halom nem Náznán ága.1 0 1 Budapesti Szemle. XXV. 138. 1. 2 Millenáris Történet. II., 169—70. 1. 3 A „Műveltség Könyvtára" számára írt magvar történetben. 4 Szék. Okit. I., 122—23. 1. 5 Szék. Okit. III., 289. 1. 6 Szék. Okit. III., 294. 1. ' Szék. Okit. III., 129. I. 8 Szék. Okit. I., 291. 1. » Szék. Okit. I., 288. 1. 10 Szék. Okit. II., 48. 1.
