Századok – 1935

Értekezések - NÉMETHY GYULA: A székelyek eredetének kérdése 129

A SZÉKELYEK EREDETÉNEK KÉRDÉSE. ^ 1 35 hun eredetűségére" с. munkájában (1880). Ebben — Nagy Jánossal és Deák Farkassal polemizálva — elsősorban a nyelv tanúvallomásának fontosságát hangsúlyozza, azután vizsgálja a székely nyelvjárások sajátságait s arra az eredményre jut (27., 63. 1.), hogy a székely nyelv egy a magyar nyelvvel, „mert legkülönösebb, legfeltetszőbb régies szavait vagy szóalakjait is megtaláljuk itt-ott a nagy magyar nyelv különböző járásaiban". „A nyelvi tanúság tehát arról győz meg, hogy a székely nép eredetére nézve azonos a nagy magyar néppel. Ebből okvetetlenül foly, hogy a kicsi székely nép a nagy magyar néptől szakadott el." Azután történelmi bizonyítékait sorolja fel Hunfalvy. Kiemeli (37. 1.), hogy sem a legendák, sem a krónikák nem tudnak arról, hogy Szent István idejében Erdélyben székelyek laktak volna. Nem hallunk a székelyekről későbbi időben, Szent László keleti harcainak történetében sem. Azután XIII. századi és még újabb történeti adatok magyarázatával próbál világot vetni a kérdésre. Eredménye (62—63. 1.) a követlező. Az erdélyi székelyek a XIII. század elején tűnnek fel, tehát a XII. században települtek cda ; koronái birtokokon telepedtek, lassanként alakítván, királyi engedelem mellett, több-több széket ; társadalmi szerkezetükben feltűnik a lófők intézménye, ezekben a soltészokhoz és kenézekhez hasonló telepítő vállalkozókat gyaníthatunk. Az ethnikai kérdést így dönti el (52. 1.) : „Az összes székelység . . . különböző eredetű népekből alakult meg, úgy mint a nagy többséget tevő magyarokból, az ezeket megelőző eredeti szlávokból [értsd : Erdélynek régibb lakosaiból], s az az után érkező jövevény (orosz, lengyel, bolgár) szlávokból ; továbbá besenyőkből, oláhokból és az úgynevezett tulajdonképeni vendégek-, azaz németekből. A sokféle eredetű lakosság azonban nemzetileg magyarrá, társadalmilag és politikailag székellyé vált az időnek összesimító hatása által." Amennyiben Hunfalvy történeti bizonyításában helyes részek vannak -— úgy látom azonban, hogy bizonyításának jórésze elavult1 —, ezek oly időkre vonatkoznak, melyeknek tanusága az eredet kérdésének szempontjából nem vehető figyelembe. Más kérdés a székelyek eredete és más kérdés későbbi településük, alakulásuk, keveredéseik története. Ami pedig Hunfalvy kiindüláspontját és főbizonyítékát illeti, hegy t. i. a székelyek nyelve semmiben sem különbözik a magyarokétól, tehát a székelyek magyar eredetűek, ez körülbelül annyit 1 V. ö. Hóman : Magyar Nyelv. XVII. 90. skk. 1.