Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIE TIZ M US MAGYARORSZÁGON. 17 érdek és közboldogság eszméje, a felvilágosodás vezetőinek főtörekvése társadalmi működésének fő indítéka. Ha tekintetbe vesszük a pietizmus keletkezésének és elterjedésének szociológiai feltételeit, világosabbá válik a felvilágosodáshoz való viszonya.1 A fejedelmi abszolutizmus korában lassan megerősödő polgárság praktikus érdeklődését oly területen kezdte először gyümölcsöztetni, ahol ez a legkevesebb ellenállást eredményezte és ez a vallás volt. így fordult az egyház despotikus bürokratizálása ellen. Reális praktikus érzése először a vallás terén teremtett maga számára megfelelő reformot. Bár a pietizmusnak lojális magatartása miatt mindig voltak hívei a magasabb osztályokban ; terjedése a kispolgárság erőre kapásával függött össze és nemcsak a mozgalom vezérei, de híveinek zöme is e rétegből került ki. Apolgatója és fenntartója lett a német polgárság puritán, művészeteket pártolgató, jámborságra törekvő lelki életének. Míg a pietizmus a vallás terén az érzelem hangsúlyozásának alapján állott, a felvilágosodás nagy erőre kapó racionalizmusa az ész segítségével akart a vallás irracionális birodalmába is betörni. Innen ered a közös talajból felnövő két áramlatnak gyors szembefordulása, amelyet nagyban elősegített a hallei irányzat túlságos moralizáló iránya. Amikor a pietizmus szembetalálkozik a felvilágosodás racionalizmusával, tulajdonképen nem a saját speciális szempontjait, hanem a kereszténység érdekeit védte a transcendens területekre tévedt Ész deizmusa vagy atheizmusa ellen. Franckénak Thomasiussal való szoros barátsága, Lipcsében való közös küzdelmeik, melyek során együtt utasították őket ki, szépen szimbolizálja eszméiknek közös szellemi és szociológiai alapjait. Barátságuk felbomlása, Thomasius követőjének : Wolffnak Haliéból való elűzése jelzi, hogy a saját területükről letévedt ész és érzelem harca elkerülhetetlen. A pietizmus ebben a harcban leszorult a német polgárság családi életének zárt falai közé és új életre támadt, a subjektivizmusának megfelelő Sturm und Drang és később a romantika érzelmi világában. A pietizmus nem volt csupán a protestantizmus megfiatalító ereje, hanem mint az egész kultúrélet élesztője a vallásos érzés elmélyítése révén Bach és Händel művei nyomán a zene fejlődésére is hatott és szubjektiváló impul-1 Kleinberg, A. : Die deutsche Dichtung in ihrer socialen Zeitund geistesgeschichtlichen Bedingungen. Berlin, 1927. Századok. 1935. I—III. 2